Beszámoló az MTA Néprajzi Kutatóintézet 2004. évi tudományos tevékenységéről

 

A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete a hazai néprajztudomány egyik vezető intézménye. Tevékenysége magába foglalja a magyarság és a magyarországi kisebbségek kultúrájának, szellemi műveltségének, tárgyi kultúrájának, valamint társadalom- és mentalitástörténetének kutatását. Ezeknek a jelenségeknek a történeti és jelenkori vizsgálata minden esetben együtt jár az európai kultúrával, mentalitás- és társadalomtörténettel való összehasonlítással, illetve a nemzeti kultúrának, az európai kultúrában elfoglalt helyének meghatározásával. A magyarság őstörténeti kultúrájának, a rokon népek életmódjának és hitvilágának kutatása mellett természetesen más, további népek, népcsoportok, sőt Európán kívüli kultúrák vizsgálata is az intézmény kutatási feladatkörébe tartozik. Az intézet kutatási eredményei rendszeresen megjelennek saját önálló kiadványaiban, évkönyvében és egyéb sorozataiban.

Tárgyévben egy munkatárs szerzett PhD fokozatot, ezzel már az intézet kutatói állományának 92%-a rendelkezik tudományos minősítéssel, leszámítva az Akadémiai Ifjúsági Ösztöndíjas (2 fő) és 35 évesnél fiatalabb (3 fő) munkatársakat, akik folyamatosan dolgoznak PhD disszertációjuk elkészítésén. (Sajnos az Akadémiai Ifjúsági Ösztöndíjak számának radikális csökkentése miatt 2004-ben nem kapott az intézmény meghirdethető ösztöndíjat.)

A publikációs tevékenység terén sikerült az előző évi mutatókat meghaladni: az összes publikációk száma több mint 120, melyből 17 volt könyv (monográfiák illetve szerkesztett kötetek).

A kutatók összesen 482 napot töltöttek néprajzi/antropológiai terepmunka végzésével. Ebből 101 nap belföldi, 381 nap pedig külföldi (elsősorban szomszédos országokbeli és ázsiai) adatgyűjtéssel, terepkutatással telt. A megszokott intenzív könyvtári munka mellett a munkatársak 122 napot levéltári kutatásokkal töltöttek.

62 hazai tudományos konferencia előadás mellett 17 külföldi előadást tartottak, de emellett a tudományos ismeretterjesztő tevékenységre is hangsúlyt fektettek: összesen 88 alkalommal adtak nyilatkozatot, interjút a különböző elektronikus médiumoknak, tartottak előadást nem szakmai közönség előtt is.

A Néprajzi Kutatóintézet tárgyévben indította meg az Etnológiai Műhely előadássorozatot. Az egész szakma számára nyitott fórum keretében 5 nemzetközileg elismert kutató (2 külföldi és 3 intézeti) tartott élénk érdeklődéssel, hozzászólásokkal kísért előadást kutatási eredményeiről. (Intézeti munkatárs tartott kiemelkedő elméleti, módszertani jelentőségű előadást a nemzeti kulturális örökség fogalmának, tárgyának, illetőleg az etnográfia "hagyomány" és "örökség" kategóriáinak értelmezéséről, e fogalmak történeti jelentésmódosulásának feltárásáról.)

A tudományos életben való aktív intézeti jelenlétet jelzi a kutatók 74 tudományos testületi tagsága, több elnöki tisztség betöltése, 15 PhD- illetve akadémiai doktori értekezés opponenciája, valamint a 28 egyéni szaklektori bírálat. 8 kormányzati munkát segítő szakértői feladatot láttak el, és 39 egyéb szakértői bírálatot végeztek a munkatársak.

13 munkatárs vállalt jelentős munkát a hazai és nemzetközi felsőoktatásban: 6 intézeti kutató oktatott különböző doktori iskolákban és az intézmény akadémikus kutatóprofesszora vezeti az ELTE BTK "Európai etnológia" PhD programját. Az intézet munkatársai összesen heti 34 óra felsőoktatási előadást és heti 28 óra szemináriumot tartottak. Az egyetemi oktatás keretében 28 doktorandus tutora a Néprajzi Kutatóintézet munkatársa. 4 esetben tartottak - rövid - előadói kurzust külföldi egyetemen az intézet kutatói.

Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének előzetes munkaterve szerinti ütemezéssel kerültek megrendezésre az intézet által szervezett konferenciák ("Ünnepek, ünneplés tegnap és ma"; "Folklór és irodalom"). A tudományszervezésben nyújtott aktivitást mutatja, hogy 14 munkatárs vállalt konferenciaszervező feladatokat, többek közt olyan nagy jelentőségű nemzetközi konferenciákon, mint a European Cultural Heritage Online budapesti szimpóziuma, az International Society for Shamanistic Research Changchunban (Kina) megrendezett 7. konferenciája, vagy a budapesti Ipolyi Arnold emlékülés.

Az egyéni kutatások csak elvétve és csak elhanyagolható mértékben tértek el a 2004. évi egyéni munkatervektől. Az intézet kiemelt jelentőségű feladatai - pályázati támogatással - a munkatervben előirányzott ütemezéssel haladtak. A nyolc kötetesre tervezett Magyar Néprajz kézikönyv egyetlen hiányzó kötetének ún. "történeti félkötet"-ére 2004-ben a sorozat főszerkesztője a NKÖM - NKA pályázati támogatást nyert el. Ennek terhére kiadta az intézet a szerzői megbízásokat, megtartották a szükséges konzultációkat és elkészült egy fejezet 3 szerzői ív terjedelemben. A félkötet mintegy 32 ív terjedelmű teljes kéziratának végső leadási határideje 2005. szeptember l. A másik félkötet munkálatai OTKA támogatással már 2003-ban megindultak. 2004-ben abból is újabb 4 szerzői ív terjedelmű szöveg érkezett be. Megtörtént 6 szerzői ív (a 2004. közepére elkészült ún. ökológiai fejezet) szakmai lektorálása is.

A 80 ívesre tervezett angol nyelvű magyar néprajzi enciklopédia (Encyclopaedia of Hungarian Folk Culture) munkálatai a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folytatódtak. A széles szakmai összefogással, az intézet szerkesztésében készülő kézikönyvhöz 2004-ben mintegy 30 ív kézirat készült el.

Folytatódott a három év futamidejű (2003-2005), nagy összegű (22 mFt) OMFB támogatással végzett Kárpát-medencei néphagyományok szakértői rendszere program. A projekt célja, egy a magyar néprajzkutatás szempontjából hosszú távra meghatározó szakértő rendszer elkészítése. A hazánkban nagy hagyományokra visszatekintő néprajzkutatás aránylag alacsony szintű informatikai támogatással rendelkezik. A tudományszak tematikus alapkutatásokkal megbízott intézménye, a MTA Néprajzi Kutatóintézete tevékenységi körébe tartozik a feladatkörrel kapcsolatos anyaggyűjtés és nyilvántartás is. Jelen fejlesztés célja egyrészt az intézmény részére egy a vonatkozó szabványoknak megfelelő adatbázisrendszer kifejlesztése, másrészt az ezekre az adatbázisokra épülő szakértő rendszer modellezése, illetve elkészítése. Az elkészült munkát az Interneten keresztül kívánjuk hozzáférhetővé tenni, biztosítva a néprajzkutatók, és laikus felhasználók részére egyaránt a kutatómunka, illetve ismeretszerzés korszerű feltételeit.

Tárgyévben lezáródott a European Cultural Heritage Online (ECHO) nemzetközi kutatási projekt, melynek keretében 2004-ben több intézeti munkatárs részvételével nemzetközi konferenciát szervezett az intézet Etnologiai Osztályának vezetője, továbbá egy munkatárs a Max Planck Insitute for Social Anthropology (Halle/Saale, Germany) Siberian Studies intézményében a Bajkál tó környéki interetnikus kapcsolatok témakörben végzett kutatást.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont NKFP támogatású Rendszerváltás Magyarországon című jelenkutatásában az intézet konzorciumi tagként vett részt. A 2004-ben lezárult programban kilenc intézeti munkatárs dolgozott három altémában. Több elkészült kézirat mellett tárgyévben nagysikerű konferenciát szervezett az intézet az ünnepek és a mindennapi élet kultúrájának átalakulása témakörben.

Befejeződött a Varsány. Egy északmagyarországi falu megismételt társadalomnéprajzi vizsgálata című kutatás, amely OTKA támogatással zajlott. Az intézet 3 kutatója részvételével, terepmunkára támaszkodó kutatás a szocialista rendszerből a piacgazdaságon alapuló polgári demokráciára áttérés tényleges menetét, társadalmi kihatását és a falusi népesség mentalitására gyakorolt hatását vizsgálta.

A jelenkori magyarországi társadalmi folyamatok feltárására irányuló intézeti kutatás az OTKA támogatással folyó turizmus és migráció vizsgálata. A kutatás annak a kérdésnek a megválaszolását tűzte céljául, hogy a napjaink Magyarországán zajló - különböző típusú - migrációs folyamatok milyen hatást gyakorolnak az érintett települések társadalmi, kulturális, gazdasági életére, milyen változásokat idéznek elő egy-egy falu mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben, szokásvilágában. A vizsgálat keretében 2004-ben az adatgyűjtés és feldolgozás folytatódott.

A több pályázattal is támogatott történeti mondakutatások mellett fontos OTKA program Az ószövetségi apokrifok és a folklór című kutatás, amelynek célja a magyar folklór ószövetségi biblikus történeteinek alakulásáról készülő monográfia, amelyet résztanulmányok előznek meg. Ezek a magyarországi hagiográfiai irodalom, a prédikációk, szertartáskönyvek stb. kutatása során elért eredményeket, illetve a populáris irodalom 17. századtól a 20. század elejéig feltárható anyagából az ide vonatkozó adatokat elemzik.

Az intézet munkatársai összesen 17 pályázati támogatással végzett kutatást vezettek. Tárgyévben a pályázati támogatások összege 46 mFt volt.

Budapest, 2005. február




 

Beszámoló az MTA Néprajzi Kutatóintézet 2005. évi tudományos tevékenységéről

 

I. Az intézet fő feladatai a beszámolási évben

  • kiemelt jelentőségű kutatások: a Magyar Néprajz, az Encyclopaedia of Hungarian Folk Culture című kézikönyvek elkészítése, a Kárpát-medencei néphagyományok szakértői rendszer program munkálatai;
  • társadalomtörténeti kutatások és a jelenkori kultúraváltozások vizsgálata;
  • a népi kultúra tárgyi és szellemi örökségének forrásfeltárása, adatbázisokba való rendezése, elemzése;
  • folklórszövegek (mesék, mondák, egyéb elbeszélő műfajok), a hitvilág és szokások forrásainak feltárása, adatbázisuk kiépítése, elemzése, a hagyományozódás kérdései;
  • etnológiai kutatások;
  • több, az egész szakmát érintő kiadvány szerkesztése, a hazai és külföldi néprajzi intézményekkel való kapcsolattartás, konferenciák, műhelyviták szervezése, valamint a nemzetközi kutatási programokba való bekapcsolódás.

II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási eredmények, azok társadalmi (gazdasági) hasznossága

  • Kiemelt jelentőségű kutatások

    Tanulmányok készültek a Magyar Néprajz I. kötetéhez A magyar népesség története, A folklorisztika története Magyarországon, Az etnográfia története, valamint a Kulturális régiók és etnikai csoportok témakörökben.

    Befejeződött a három éves futamidejű (2003-2005) Kárpát-medencei néphagyományok szakértői rendszer program. A projekt utolsó szakaszában (2005-ben) megtörtént a tudásbázis programozása, a már elkészült adatbázisrendszer feltöltése és a rendszeradminisztráció. A tudásbázis program, a prototípus és a teljes rendszer nyilvános része megtekinthető a www.ethnography.hu webcímen mintaadat-állomány felhasználásával (user: neprajz, password: n). A megvalósított rendszer biztosítja a néprajzkutatás szakértői munkájának integrálását. A néprajz egy-egy szakterületének feldolgozása a téma leginkább avatott szakértői több évtizedes kutatómunkájának modelljét reprezentálja. Míg a hagyományos kapcsolatrendszerben az egyes szakterületek között gyakorlatilag nem volt érdemi kommunikáció (nagymértékű átfedés, egy-egy kérdés egymástól eltérő megközelítése a jellemző), addig a jelen projekt tárgyát képező informatikai rendszer integrálja és közös platformra helyezi az egyes szakterületek munkáját, biztosítja az egymás közötti átjárhatóságot, egyúttal új szakértői megközelítésre, metodikára is lehetőséget ad. Míg a néprajzi atlasz hagyományos feldolgozási módszertana hosszú évek munkájának eredményeképpen tudott komolyabb következtetéseket, korrelációkat felmutatni, addig a most megvalósított rendszer pár gombnyomással megteszi ezt. A kutatók mellett a nagyközönség elsősorban a mindennapi életben megjelenő néphagyományok felismerésében, értelmezésében, erősítésében kaphat segítséget a rendszertől, ugyanis a falusi turizmus térhódításával összefüggésben is újraéledő néphagyományok gyakran összemosódnak, keverednek gyökér nélküli álszokásokkal. Az elkészült adatbázisok a tájjelleg, az eltűnő, illetve átalakuló hagyományok pontosításában, megőrzésében is segítséget adnak.

  • Társadalomtörténeti kutatások és a jelenkori kultúraváltozások vizsgálata

    Az intézet az egész szakma számára nyitott konferenciák keretében foglalta össze a rendszerváltozás óta eltelt időszak falusi közösségeinek társadalmi és gazdasági folyamatairól végzett vizsgálatait, ennek anyagaként megjelent az Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken kötet kilenc intézeti munkatárs tanulmányaival. A kötet a Magyar Néprajzi Társasággal közös szervezésű, szakmai értékelés jellegű könyvbemutatóján élénk érdeklődést, termékeny vitát váltott ki.

    Az egyes településeken 20-30 évvel ezelőtt elvégzett kutatások új tudományos megközelítéssel és eszköztárral megismételt, ezáltal a társadalmi-kulturális folyamatokat mélységeiben is feltáró (re-study) kutatások keretében angol és magyar nyelvű tanulmány jelent meg Varsány megismételt társadalomnéprajzi vizsgálatának tanulságairól, az üzemstruktúra, a megélhetés és a társadalmi tagolódás elemzéséről.

    Megjelent a 8. Finn-Magyar Néprajzi Szimpózium turizmus tematikájú konferenciakötete, amelyben négy intézeti munkatárs elemzett amerikai, kalotaszegi, Budapest környéki és Balaton közeli szituációkat. Vizsgálták, hogy a turizmus és a különböző típusú migrációs folyamatok milyen hatást gyakorolnak az adott települések társadalmi, kulturális és gazdasági életére, milyen változásokat idéznek elő egy-egy falu mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben, szokásvilágában. Elsősorban azt a jelenséget kívánták értelmezni, hogy az idegenek felbukkanása - legyenek azok a városból kiköltöző értelmiségiek, külföldről érkező módos és kevésbé módos turisták - milyen hatással van a helyi társadalmak életére, mennyiben rendezi át az egyes falvak arculatát. Szorosan ehhez kapcsolódott a Migráció és turizmus. Migrációs folyamatok hatása a helyi társadalmak változásaira Magyarországon OTKA téma keretében befejeződött kutatás, amely egy-egy tanulmányban számol be a turizmusnak az alsópáhoki lokális közösség életére gyakorolt hatásvizsgálatáról, illetve a budapesti agglomerációba tartozó Budajenőn a faluban együtt élő sváb, székely és újonnan betelepülő - elsősorban budapesti - lakosság kulturális kölcsönhatásainak vizsgálatáról.

    A lokális és etnikai identitás kérdéseinek egyre szélesedő kutatásai keretében tanulmány jelent meg magyarországi és szerbiai példák elemzésével Elkülönülés, együttműködés, nyelvi kommunkiáció kisebbségi helyzetben címmel. Angol nyelvű előadás hangzott el külföldi nemzetközi konferencián a magyarországi németek identitásáról.

  • A kultúra tárgyi és szellemi örökségének feltárása, adatbázisokba rendezése, elemzése

    Több előadás hangzott el és cikk született A hazai etnográfia története tárgykörben. Kulturális régióik meghatározása néprajzi atlaszok számítógépes feldolgozása segítségével címmel módszertani problémákat tisztázó tanulmány jelent meg, amely a Német Néprajzi Atlasz anyagán végzett teszteredmények alapján von le következtetéseket.

    Tanulmány született Megjegyzések a zóna és a zonalitás fogalmának néprajzi értelmezéséhez címmel, valamint a kultúra regionális kereteinek, alakító tényezőinek és az egyes népcsoportok történeti vizsgálata témakörben Kun nyomok északon címmel.

    Az intézet folytatja a szaktudomány művelői számára alapvető fontosságú föltáró és adatgyűjtő, adatbemutató tevékenységét. Ennek jegyében folyik a hegyközségi törvénykönyvek, árszabások vizitációs jegyzőkönyvek stb. publikációja: a beszámolási évben két kötet is napvilágot látott Lakatosok, puskaművesek, csiszárok, kötélgyártók árszabásai (1626-1821), illetve Szíjgyártók és nyereggyártók árszabásai (1598-1621) címmel, a Mesteremberek szervezetei, készítményei. Publikálatlan levéltári források feltárása, elemzése, közlése (16-19. század) kutatási program Az Mester Emberek Míveinek árazása forráskiadvány sorozatában. A kézművesipar történetével foglalkozó kutatások eredményeként tanulmány jelent meg Céhhagyományok Magyarországon. Régi vándorlegény-útvonalak a 18-19. században címmel.

    A történeti források kutatásához kapcsolódik a Szőlőhegyi közösségek működésének változása a 17-19. század folyamán a Dunántúlon II. című program.A Hegytörvény Archívum forrásfeltáró munkálatai Győr, Sopron, Vas, Veszprém és Somogy megye után a beszámolási évben kiterjedtek Baranyára is. A forráskutatás eredményeképpen megjelenhetett a Veszprém megyei hegytörvények és szőlőtelepítő levelek (1626-1828) című kötet, mely a Szőlőhegyek történetének forrásai sorozat immár negyedik kötete.

    Az alföldi gazdálkodás történeti kutatása tárgykörben tanulmány jelent meg A rét- és legelőgazdálkodás visszaszorulása az Alföldön (XIX-XX. század), illetve Libatenyésztés az Alföldön címmel. A halászat történeti vizsgálatainak eredményeképpen forrásfeltáró tanulmány született a halászatot bérlő Madocsa község és a nemesi közbirtokosság vitájáról, a halászó vizekértelmezéséről, illetve egy Szeged környéki halászszerszám történetéről és táji kapcsolatairól.

    Az intézet egyház- és vallástörténeti kutatásai keretében az intézet munkatársai hét tanulmányt jelentettek meg a Reformátusok Budapesten című összefoglaló kötetben. A tanulmányok a református egyház Budapesten játszott szerepét mutatják be a 19-20. századi művelődés- és mentalitástörténetében.

    Az orientalizmus meghatározó kultúrtörténeti hatását vizsgálja egy konkrét festmény elemzésével a Gondolatok az orientalizmusról Marastoni Jakab Görög nő című képe kapcsán címmel megjelent tanulmány, amely a művészettörténet, a viselettörténet és a néprajz tudományterületei számára is hasznosítható megállapításokkal szolgál.

  • Folklórszövegek (mesék, mondák, egyéb elbeszélő műfajok)

    A különböző irodalom- és kultúraelméleteken, szövegelemzési technikák tapasztalatain alapuló új forrásvizsgálatok eredményeinek feldolgozására a Folklór Osztály elindította a Folklór a magyar művelődéstörténetben című konferenciasorozatát, amelynek eredményeképpen egyrészt megjelent a Folklór és irodalom konferencia kötete kilenc intézeti munkatárs tanulmányával, másrészt megrendezték Folklór és vizuális kultúra címmel a soron következő konferenciát. A kétnapos rendezvényen az intézet munkatársai közül tízen szerepeltek előadással.

    A Mátyás-hagyomány évszázadai témakörben elkészült összegző monográfia áttekinti és rendszerezi a 19-20. században gyűjtött folklór elemeket, egységes felépítésbe illeszti a 16-18. századból származó írásos dokumentumok alapján elemzett folklórvonásokat. A kutatás feltárta, hogy a több évszázadon átívelő folklórhagyomány milyen változáson ment át, egyes témák megjelenése miként kapcsolódik egy adott korszak műveltségi elvárásaihoz, mely elemek lettek divatosak, és azok hogyan tűntek el az idők során.

    A magyar szentkultusz több éve folyó kutatásának keretében megjelent az Árpád-ház szentjei kötet, és további bővítésekkel kiadásra kész az Árpád-házi szentek legendaanyagát feldolgozó motívum-index a Helsinkiben szerkesztett Folklore Fellows Communications sorozat számára.

    Megjelent Ésik István meséi. Mesék, mondák és tréfás elbeszélések Martonyiból című kötet, amely egy kivételesen nagy tudású adatközlő folklór repertoárját elemzi és mutatja be. Hasonlóan kiemelkedő folklór egyéniség népdaltudását mutatja be a Dalol Szilágyi Ferenc dallamlejegyzésekkel ellátott kötet, amely a kolozsvári Kriza János Társaság kiadványsorozatában jelent meg. Az Az égig érő fa mesetípusban megnyilvánuló társas kapcsolatteremtés cigány és magyar sajátságait vizsgáló kutatás eredményeiről tanulmány jelent meg "Szerencsés jó napot" és társai. A társadalmi kapcsolatteremtés változatai a tyukodi cigány-magyar népmesékben címmel, amely rávilágít a cigány és magyar dialektusok, illetve etnolektusok különbözőségeire. A hétfejű Zarvas. Kaukázusi mítoszok, népmesék, mondák címmel válogatás jelent meg az Istvánovits Márton hagyatékából előkerült, a kaukázusi népek körében gyűjtött mesék fordításaiból. A kötet bemutatja a kaukázusi népek mítoszainak, meséinek, mondáinak nemzeti sajátságait, hagyományaik legértékesebb emlékeit. A magyar történeti mondaanyag teljes körű archiválásának és rendszerezésének célját kitűző Történeti Mondakatalógus munkálatai mellett összefoglaló táji mondakorpuszként jelent meg a Népmondák a Kis-Küküllő mentén című kötet.

    Tanulmány született Ferenc József alakjának előfordulásáról a folklórban, amely a néprajzi gyűjtésekből kibontakozó mondatípusok és motívumok rendszerezésén túl az írott kultúra, elsősorban a kalendáriumok, az emlékalbumok és a sajtó közvetítését, a propaganda szerepét vizsgálja a hozzáfűződő narratívák keletkezésében, terjedésében.

    A Magyarfalusi emlékek című kötet nyomon követi az ebből a faluból elszármazók sorsát, az 1940-50-es években Moldvából való kitelepedésüktől Baranyába költözésükig. A könyv az összegyűjtött archív képek, a kísérő szövegek, a vizuális értelmezések és a kísérő tanulmány segítségével azt mutatja be, hogyan kapnak szerepet a képek és elbeszéléseik egy közösség emlékezetének fenntartásában. A munka jelentőségét az növeli, hogy egyes időszakokban, Moldvában a magyaroknak - kisebbségiekként - tilos volt a fényképezkedés.

    A magyar népi biblikus történetek apokrif forrásainak feltárása és a populáris irodalom közvetítő szerepének bemutatása folyamatos kutatási feladat, amelynek tárgyévi eredményeképpen megjelent egy német nyelvű írás és elkészült egy angol nyelvű tanulmány a Júdás-apokrifek egy tematikus csoportjáról.

    Összefoglaló angol nyelvű internetes tanulmány jelent meg Az írásbeliség és szóbeliség kapcsolatai. Nyomtatott szövegek, elsősorban népies ponyvanyomtatványok és kalendáriumok jelentősége a XIX-XX. századi folklór alakulásában témakörben, amely általános elméleti és kultúrtörténeti kérdéseket is vizsgál. A Szent Genovéva - Genovéva - Éva című tanulmány a mai gyimesi folklórra és általában a még hagyományos társadalmi és gazdasági keretek között élő csángóság mai folklórjára nagyon jellemző ponyvatörténetet, a Genovéva legenda folklorizálódásának útját követi végig, ennek társadalom- és művelődéstörténeti okait elemzi.

  • Etnológiai kutatások

    A magyar nép származásával kapcsolatos őstörténeti kutatások, a magyarság, a finnugor és az ázsiai népek közötti érintkezések és kölcsönhatások témakörökhöz kapcsolódóan több tanulmány jelent meg, amelyek a tajgán és a sztyeppén élő népek viszonyát, a kazak-kirgiz hősregék jellegzetességeit elemezték, illetve a finn-ugor eredet problematikájával foglalkoztak. A vizsgálatokat - elsősorban Eurázsia középső területeire irányuló - intenzív terepmunka egészítette ki. Három munkatárs Szibériában és a Kaukázusban azon népek körében kutatott, amelyekkel a honfoglalás előtt etnokulturális kapcsolatban állhattak a magyarok.

    Összefoglaló kötet jelent meg Sámánok Eurázsiában címmel az utóbbi évtized legújabb kutatásairól és tereptapasztalatairól. A gazdagon, mintegy 600 képpel illusztrált könyv átfogó képet ad a sámánok szerepköreiről, bemutatja a sámánság kialakulásának kultúrtörténetét. Enciklopédiaszerűen sorra veszi az egyes eurázsiai népek sámánjainak jellegzetességeit, feltárja a tárgyi világukhoz fűződő jelképeket és jelenségeket.

    Az ökológiai antropológia témakörben német nyelvű tanulmány jelent meg, amely az ökológiai antropológia és a neoevolucionizmus kérdéskörét elméleti megközelítésben vizsgálja.

    Az évek óta folyó erdélyi roma közösségek vizsgálatának eredményeképpen átfogó tanulmány jelent meg az intézet évkönyvében A társadalmi nemek közötti státuskülönbség megjelenési formái és ideológiai háttere egy erdélyi roma közösségben címmel.

    Tudománytörténeti összefoglaló publikáció jelent meg Bíró Lajos Új-Guinea kutató zoológus néprajzi gyűjtőről a szakma főorgánumában, az Ethnographiában.

    Az interaktív antropológiai módszertan kidolgozása az interaktív technológiák etnográfiai, kulturális antropológiai alkalmazásának lehetőségeire irányul. Célja egy új kutatási módszer és egy integrált tudományos szoftver kifejlesztése. A kutatás eredményeképpen tanulmány jelent meg A fotóantropológia és az antropológiai fotó lehetőségei a "digitális képi forradalom" korában címmel.

III. Hazai kapcsolatok

Az intézet és az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet együttműködési megállapodást kötött egy évente 2-3 alkalommal közösen megrendezendő "Tudományközi szakmai műhely a kárpát-medencei kisebbségek társadalomtudományi megközelítéséről" tematikájú műhelytalálkozó-sorozatról. Első rendezvényeként előadás hangzott el a Történeti idő és emlékezés Kalotaszegen témában, amelyhez a társintézet szakmai referátumai kapcsolódtak.

A munkatársak közül tizenöten oktattak hazai felsőoktatási intézményekben: az ELTE Tárgyi Néprajz-, Kulturális Antropológia- és Belső-Ázsia Tanszékein, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-, Újkortörténeti- és Vallástudományi Tanszékein, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Szent István Egyetemen, a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolán és az ELTE Tanárképző Főiskolán.

Hét intézeti kutató oktatott különböző doktori iskolákban, az intézmény akadémikus kutatóprofesszora vezeti az ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszékén folyó Európai Etnológia PhD-programját. Hat fiatal kutató vesz részt hallgatóként PhD-programon. A PhD-képzéseken oktató munkatársak 37 doktori disszertáció témavezetői feladatát látták el.

A hat OTKA, két OM és három egyéb kutatási pályázat mellett, az intézet kiadványait többségében az NKA Népművészeti Kollégiuma támogatta.

 

IV. Nemzetközi kapcsolatok

Az Etnológiai Műhely vendégelőadóisorozatában (Guest Lectures) tizenkét neves külföldi kutató tartott az egész szakma számára nyitott előadást az intézet könyvtárában.

A különböző egyetemeken működő külföldi oktatási programokban, így a Közgazdaságtudományi Egyetem International Studies Centerében és az Education Abroad Program of University of California at ELTE vállaltak főkollégiumokat az intézet munkatársai. Három esetben tartottak előadói kurzust külföldi egyetemen.

Egyes intézeti kutatások különböző külföldi együttműködések keretében folytak. A Max Planck Institute of Ethnology-val fennálló kapcsolat eredményeképpen két munkatárs végzett kutatásokat Halléban. Az intézetnek összesen tizenkét ország társintézményeivel volt érvényes együttműködési megállapodása. Tizenkét intézeti munkatárs tartózkodott összesen tizenhárom hónapot külföldi tanulmányúton. Számos esetben tartottak külföldi konferencia előadásokat és összesen 509 napot töltöttek néprajzi/antropológiai terepmunka végzésével. Mintegy 400 nap külföldi, 344 nap szomszédos országbeli, 56 nap pedig szibériai és kaukázusi népek körében végzett adatgyűjtéssel, terepkutatással telt.

Összesen hét külföldi kutatót látogatta meg az intézetet (Oroszországból, Lengyelországból és Bulgáriából) rövid tanulmányútra egyezményes keretben, összesen kilenc hét időtartamra.

 

V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk

  • Könyvek

    Benedek Katalin (szerk.): A hétfejű Zarvas. Kaukázusi mítoszok, mesék és mondák. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 309.

    Hann, Chris - Sárkány, Mihály -Skalník, Peter (ed.): Studying Peoples in the Peoples Democracies. Socialist Era Anthropology in East-Central Europe. LIT Verlag, Münster, 2005, 377.

    Cseri, Miklós - Fejős, Zoltán - Szarvas, Zsuzsa: Touristic Construction and Consumption of Culture(s). Hungarian Ethnographical Society - Museum of Ethnography - Hungarian Open Air Museum, Budapest - Szentendre, 2004 [2005], 220.

    Égető Melinda: Veszprém megyei hegytörvények és szőlőtelepítő levelek (1626-1828). Szőlőhegyek történetének forrásai IV. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2005, 267.

    H. Csukás Györgyi: Az Mester Emberek Míveinek árazása. Lakatosok, puskaművesek, csiszárok, kötélgyártók árszabásai (1626-1821). MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2005, 231.

    H. Csukás Györgyi: Az Mester Emberek Míveinek árazása. Szíjgyártók és nyereggyártók árszabásai (1598-1621). MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2005, 240.

    Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 304.

    Hoppál Mihály: A hiedelmekről. L' Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 206.

    Magyar Zoltán: Népmondák a Kis-Küküllő mentén. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005, 254.

    Magyar Zoltán: Az Árpád-ház szentjei. Kairosz Könyvkiadó, Budapest, 2005, 212.

    Schwarcz Gyöngyi - Szarvas Zsuzsa - Szilágyi Mikós (szerk.): Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. MTA Néprajzi Kutatóintézet - MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2005, 492.

    Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és Irodalom. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 440.

    Vargyas Gábor (szerk.): Ethno-Lore. (Népi Kultúra - Népi Társadalom XXII.) Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 480.

  • Tanulmányok

    Borsos, Balázs: Photos of the Teleki Expedition and the Emergence of Photography in African Field-Studies. Volkskunde in Rheinland-Pfalz 19/2 (2005), 113-135.

    Borsos, Balázs: Warten auf den neuen Steward. Ökologische Anthropologie und der Neoevolutionismus. Acta Ethnologica Danubiana 7. Forum Institute-Lilium Aurum, Komárom-Dunaszerdahely, 2005, 23-42.

    Kiss Réka: Fejezetek a budapesti reformátusság 1945 utáni történetéből. In: Kósa László (szerk.): Reformátusok Budapesten. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. Budapest, 2005, 896-934.

    Paládi-Kovács Attila: Merre tart az európai néprajztudomány? In: Vízi E. Szilveszter (főszerk.): Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. Társadalomtudományok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 119-143.

    Sántha, István: Somewhere in Between: Social Ties on the Borderland Between Taiga and Steppe to the West of Lake Baikal. In: E. Kasten (ed.): Rebuilding identities, Berlin, 2005, 173-197.

 

VI. A kutatóhely tudományos teljesítményének főbb mutatói

A főigazgató/igazgató neve: Hoopál Mihály CSc

   

Intézeti átlaglétszám1: 43

ebből kutató2: 33

           

Publikációk

         

Az év folyamán megjelent összes publikáció száma3: 183

Könyv:

         

monográfia4

magyarul: 6

 

idegen nyelven:-

szerkesztett kötet5:

magyarul:10

 

idegen nyelven:2

egyéb kötet6:

magyarul: 1

 

idegen nyelven:-

           

Tanulmány, cikk7:

     

Hazai tudományos folyóiratban

magyarul:43

 

idegen nyelven:4

     

idegen nyelven külföldi folyóiratban:9

Tanulmánykötetben

magyarul:54

 

idegen nyelven:18

Lexikoncikk

magyarul:6

 

idegen nyelven:-

           

Tudományos ismeretterjesztő írás

magyarul:16

 

idegen nyelven:-

       

Hivatkozás8(bibliográfiai adat nélkül)

     

Összes hivatkozás száma

magyarul:309

 

idegen nyelven:23

       

Részvétel a tudományos életben:

     

Tudományos előadások száma összesen: 78

ebből nemzetközi: 25

Tudományos rendezvény szervezése összesen: 17

ebből nemzetközi: 1

       

Szakértői tevékenység:

     

egyéni szaklektori vélemény összesen:18

ebből külföldön:-

opponensi vélemény összesen: 8

ebből külföldön:-

egyéb szakértői vélemény: 25

ebből külföldön: 1

       

Részvétel tudományos testületben:

     

elnöki tisztség összesen: 5

 

ebből külföldön:1

tagság összesen: 98

 

ebből külföldön:21

     

Tudományos fokozat, ill. cím megszerzése9:

 

PhD: -

   

MTA doktora: -

   
     

Felsőoktatásban végzett tevékenység:

 

Felsőoktatási tevékenységet végző munkatársak száma10: 15

 

Ebből doktori iskolában oktatók száma: 7

 

Doktori iskolát vezetők száma: 1

 

Elméleti kurzusok száma11: 34

 

Gyakorlati kurzusok száma: 20

 
     

Pályázati adatok:

   

OTKA-témák száma: 6

A támogatás összege: 7,9 M Ft

OM NKTH-pályázat témáinak száma: 2

A támogatás összege: 6,5 M Ft

Nemzetközi pályázatok száma: -

A támogatás összege: - M Ft

Ebből EU-forrásból: -

A támogatás összege: - M Ft

Egyéb12 pályázati témák száma: 3

A támogatás összege: 1,2 M Ft

1.) Azonosító adatok:

Felügyeleti szerv: Magyar Tudományos Akadémia Titkársága
Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 5-7.
Köztestületi Költségvetési Szerv:
MTA Néprajzi Kutatóintézete
Székhelye: Budapest
Címe: 1014 Budapest, Országház u. 30.
Törzsszáma: 300618
ÁHT azonosító: 39727
Adószám: 15300612 2 41
KSH törzsszám: 15300612 7320 342 01
Előirányzat - felhasználási keretszámla: 10032000-01738870

2.) Szervezeti felépítés:
Történeti - néprajzi osztály
Folklór osztály
Társadalom néprajzi osztály
Etnológiai osztály
Adattári osztály
Könyvtár
Igazgatói titkárság
Gazdasági osztály

3.) Tevékenység

Alaptevékenységi feladatok:
TEÁOR 7320 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
Az országban folyó néprajzi alapkutatások összefogása, fejlesztése
Az etnográfia, a folklorisztika és az etnográfia tárgykörébe tartozó recens és történeti adatgyűjtése, rendszerezése, feldolgozása.
A kutatási eredmények közzététele tematikus és lokális monográfiában, tanulmányokban.
Nemzetközi munkamegosztásban folyó kutatásban folyó kutatásokban részvétel, a néprajztudomány nemzetközi szervezetiben a magyar néprajz képviseletének biztosítása.
Az alaptevékenységhez kapcsolódó állami megbízások.

Kiegészítő tevékenység:
A kutatóintézet tevékenységet fejt ki a hasznosítható kutatási eredmények feltárására, bel- és külföldi értékesítésére.

Az intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Gazdasági társaságban nem vesz részt.


4.) Költségvetési gazdálkodással kapcsolatos előírások:

Az MTA Néprajzi Kutatóintézete olyan költségvetési szerv, amely az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik a jogszabály, illetve a felügyeleti szerv döntése alapján.
Az intézet saját hatáskörben az előirányzati maradványból és a többlet bevételéből-, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti, az ÁHT 93.§/3/ bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

Felügyeleti hatáskörű előirányzat módosítása:
A jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli többletbevételre vonatkozó előirányzat módosítási jogot az Intézet részére átadta.
Az Intézet ilyen irányú előirányzat módosítására az adatszolgáltatást bekéri és azt felülvizsgálat után jóváhagyja.
A működési célú előirányzatok között átcsoportosítást engedélyez. Az átcsoportosítás a személyi juttatások előirányzatának növeléséren nem irányulhat.

 

Az Intézet főbb tevékenységei

Az Intézet alaptevékenységét az MTA főtitkára 1992-ben (F-739) az alábbiak szerint hagyta jóvá:

  • történeti és a jelen viszonyokat elemző tematikus alapkutatások a magyar nép anyagi kultúrájának, folklórjának és a társadalom szerkezetének témakörében, a magyarországi nemzetiségeket, valamint a közép- és kelet-európai népeket is érintve;
  • etnológiai kutatások, a délkelet- ázsiai, óceániai és afrikai népek kultúrájának vizsgálata;
  • a feladatkörrel kapcsolatos anyaggyűjtés és nyilvántartás;
  • a kutatások eredményeinek publikálása, részben saját kiadói tevékenység révén;
  • közreműködés az egyetemeken folyó oktatómunkában és a posztgraduális képzésben;
  • tudományos kapcsolatok kiépítése és ápolása hazai és külföldi rokon intézményekkel. Fennállása óta valamennyi egyetemi néprajzi tanszékkel szoros kapcsolatot tart fenn, amit az időnként megújított együttműködési megállapodások is szabályoztak. Új feladatként jelentkezett a kilencvenes évek elején létrejött új egyetemi oktatóhelyeken a kulturális antropológia oktatása.

Az Intézet korábbi nagy vállalkozásait a szakma legjobb művelőinek bevonásával, szerkesztői, szerzői közreműködésével valósította meg. A tervek közül elsőként az ötkötetes Magyar Néprajzi Lexikon (1977-1982) jelent meg. A másik nagy befejezett összegzés a kilenc kötetben összesen 634 térképlapot tartalmazó Magyar Néprajzi Atlasz (1987-1992). 1966-ban felvetődött a Magyar Néprajz c. kézikönyv terve, melynek 2001-ig megjelent kötetei: Népköltészet (1988), a Népzene, néptánc, népi játék (1990), a Népszokás, néphit, népi vallásosság (1990), a Kézművesség (1991), az Életmód (1997), a Társadalom (2000) és a Gazdálkodás (2001). Két évtizeden át az intézet gondozta A magyar néprajztudomány bibliográfiája munkálatait is. Befejezéséhez közeledik a folklór néhány nagy műfajkatalógusának munkálata; a legteljesebb az 1984- 1992 között 11 kötetben megjelent Magyar népmesekatalógus (a katalógus kézirattárából számítógépre vittek egy 21 000 tételes adatbázist).

Az Intézet kiadványai, konferenciái hozzájárultak a hazai kutatók elméleti-módszertani tájékozódásához, új kutatási célok, témák, rendező elvek megfogalmazásához. Jól ellátta a szak nemzetközi képviseletét, s abban máig jelentős részt vállal. Az általa szervezett konferenciák társszervezői között ott találhatók az MTA társintézetei, a Magyar Néprajzi Társaság, esetenként országos és vidéki múzeumok, továbbá a különféle szakágak nemzetközi hátterét képező társaságok is. Kezdettől fogva jelentős szerepet vállalt a néprajztudomány eredményeit ismertető közművelődési tevékenységekben, például a Magyar Rádió Kis magyar néprajz című, több mint ezer előadást sugárzó sorozatában és még számos rádiós, televíziós műsorban.

Szervezeti felépítés

Az Intézetben - kezdettől fogva - az európai etnológia, a folklorisztika és a kulturális, illetve szociális antropológia művelői közös szervezeti keretek között működnek. A szervezeti felépítés a mindenkori alapfeladatokhoz igazodott; a jelenlegi részlegek:

  • Etnológiai Osztály
  • Folklór Osztály
  • Társadalomnéprajzi Osztály
  • Történeti Néprajzi Osztály
  • Adattár és
  • Könyvtár (mely közel 69 000-es állományával a szak egyik legnagyobb gyűjteménye).

Az Adattár és a Könyvtár közgyűjteményként a szak egészét szolgálják.

Adatvagyon

Az Intézet adatvagyona egyrészt az Adattárban őrzött anyagok, másrészt - a különböző pályázati projektek révén létrejött - számítógép-park adatállományai (pl. a folklór- műfajkatalógusok számítógépes adatbázisai).

Adattári anyagok:

  • Fotógyűjtemény: a több mint 53 000 fotó és mintegy 11 000 ezer diapozitív többségében magyar nyelvterületről szól, de jelentős a vietnami, afrikai, szibériai terepmunkából származó felvételek száma is.
  • Videótár: az Intézet kutatóinak forgatókönyve alapján vagy közreműködésükkel készült filmek és videokazetták.
  • Hangarchívum: nagy részben hazai apokrif szövegek, délszláv és obi- ugor gyűjtések.
  • Szakarchívumok: kiemelten fontosak a Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíveinek archivált gyűjtőfüzetei, a Sámán-archívum, a Magyar Népmonda-katalógus, a Népköltészeti szövegkataszter, a Néphit-topográfia, a Népi gyógyászati archívum, a Borászati- és a Proverbium-archívum.
  • Kézirattár: az alapítás óta az intézet és a szak tudós kutatóinak gyűjtései, hagyatékai mellett évről évre új kéziratos, archív anyagok, szövegek gazdagítják.

A Néprajztudományi Intézet bemutatása

crw 5774
 
A Néprajztudományi Intézet (továbbiakban: Intézet) a néprajzi tudományok egyetlen országos akadémiai intézménye. Néprajzi Kutatócsoport néven 1967. január elsején jött létre - azzal a céllal, hogy egy-egy nagyobb feladat köré szervezze az egyetemi tanszékeken, a Néprajzi Múzeumban és a vidéki múzeumokban dolgozó etnográfusokat és folkloristákat. A kutatóhely több mint két évtizedes fejlődés után, 1991-ben kapta a Néprajzi Kutatóintézet (rövidítve: NKI, hivatalos nevén: MTA Néprajzi Kutatóintézete) elnevezést, majd a 2012. évi akadémiai szervezeti átalakítás után az MTA BTK Néprajztudományi Intézet nevet. 

MTA link