szilagyi1 Szilágyi Miklós
nyugalmazott tudományos tanácsadó, Társadalomnéprajzi Témacsoport
Intézeti szoba száma: 19
Hivatali telefon: +36-1-224-6700/192
Mobil telefon:  
e-mail:
Nyelvtudás: német, orosz
Tudományos fokozat:

MTA doktora (néprajz)

Kutatási területek, kulcsszavak:  
Születési hely, idő: Tiszafüred, 1939.02.04.
Publikációs jegyzék Szilágyi Miklós közleményjegyzéke az MTMT adatbázisában
   
   
   

Egyetemi tanulmányok, végzettség

A kitűnő érettségi után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytattam tanulmányaimat, és 1962-ben államvizsgáztam magyar nyelv- és irodalom - néprajz - népművelés szakokon. Bár első éves koromtól a néprajzot tekintettem "fő szakomnak", és Gunda Bélát mesteremnek (rendszeresen és eredményesen szerepeltem néprajzi témájú egyetemi és OTDK-pályázatokon, résztvevője voltam a debreceni Egyetemi Néprajzi Intézet kollektív gyűjtői vállalkozásainak, hallgató koromban elkezdtem a publikálást a központi néprajzi folyóiratokban), mind a magyar nyelvészeti, mind az irodalmi tanulmányaim, kiváló tanáraim, a nyelvész Papp István és Kálmán Béla, az irodalmár Bán Imre és Barta János, jelentősen hozzájárultak eléggé szerteágazó szakmai érdeklődésem kiformálódásához. A népművelés szakon szerzett ismereteimet, elsősorban művészettörténeti tájékozottságomat, a kortárs művészeti jelenségek iránti fogékonyságomat pedig muzeológusként - múzeumigazgatóként tudtam kiválóan kamatoztatni.

 

Díjak, kitüntetések, ösztöndíjak

Magyar Néprajzi Társaság Györffy István díja

 

Munkahelyek

Az egyetem elvégzése után egy évig - mint ígéretes tanítvány - a debreceni Néprajzi Tanszéken lettem könyvtáros, s mellette oktatói feladatokat is elláttam. Majd - miután összezördültem professzorommal - vidéki múzeumi állást kellett keresnem. Előbb Szolnokon, a Damjanich Múzeumban kaptam egy etnográfus muzeológusi fél-állást, s mellette magyart tanítottam a Tiszaparti Gimnáziumban (1963-1964). A szolnoki egy esztendő alatt kötöttünk házasságot Bányai Irénnel, aki akkor s még évekig középiskolai tanárként dolgozott, majd az általam vezetett múzeumokban, amikor Budapestre kerültünk, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumban történész muzeológusként tevékenykedett. Két gyermekünk született: Márton (1965, Gyula) jelenleg irodalomtörténész, az ELTE docense, Zsófia (1973, Cegléd) szintén irodalomtörténész, a Veszprémi Egyetem adjunktusa.
Visszatérve az időrendhez: Szolnokról elkerülve "mindenes" múzeumigazgató lettem alföldi tájmúzeumokban : a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban (1964-1969) és a ceglédi Kossuth Múzeumban (1969-1974) "polihisztorkodásra" kényszerítve, azaz több múzeumi szakágat ellátva gyűjtöttem tárgyakat, végeztem a nyilvántartási feladatokat, rendeztem kiállításokat és részt vettem a város közéletében. Ceglédről - a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya erőteljes biztatására - a szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum igazgatói állását pályáztam meg, s töltöttem be ezt a munkakört 1981-ig. Ahonnan (ismét önszántamból) Budapestre, a Néprajzi Múzeumba távoztam, s voltam ott osztályvezető (előbb az állagvédelmi-nyilvántartási, majd a gyűjteményi osztályt irányítva) 1986-ig.
A más-más nagyságú és szervezetű múzeumokban eltöltött két és fél évtizednek igen sokrétű hozadéka volt számomra. 1986 óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen, az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, kezdetben osztályvezetőként (az adattári osztályt, majd a társadalomnéprajzi osztályt is vezettem), majd igazgatóhelyettesként, jelenleg pedig tudományos tanácsadói besorolásban. Mellékfoglalkozásban (1988 óta) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tárgyi néprajzi tanszékének docense is vagyok. Az Intézetben eltöltött közel két évtized az egyetemi éveim óta formálódó tervek számottevő része teljesítésének, a magam számára kijelölt kutatási irányok mind következetesebb követésének a lehetőségét biztosították.

 

Munkásság

Részvétel kutatási programokban

OTKA téma vezetése.

 

Terepmunka

Aktuális: Felső-Tiszavidjék halászata

 

Konferencia szervezés

"Útak és útvesztők"

 

Oktatói tevékenység

Mellékfoglalkozású docens az ELTE Néprajzi Tanszékén.

 

Publikációk

Monográfiák (könyv, CD-ROM )

Adatok a Nagykunság XVIII. századi néprajzához. Szolnok, 1966. 136 p. (= Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, 5. sz.)

Gyula gazdaság és társadalomtörténete a XVIII-XX. században (Vezető a gyulai Erkel Ferenc Múzeum állandó kiállításához) Gyula, 1976. 48 p.

A Hernád halászata. Herman Ottó Múzeum - Miskolc, 1980. 92 p. (= Borsodi Kismonográfiák, 10.)

Életmódváltozások Tolnában XVIII-XX. század. Szekszárd, Béri Balogh Ádám Múzeum IV. = Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára, 153. Budapest, 1984. [16 lap]

Gyűjtőmódszerek és forráskritika a néprajztudományban. Debrecen, 1986. 72 p. (= Folklór és Etnográfia, 26. sz.)

Ahogyan a törvény megszületett. Történeti-néprajzi elemzés. In: 1888. XIX. törvénycikk a halászatról és végrehajtási utasítása. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal ellátták Herman Ottó és Dr. Imling Konrád. Hasonmás kiadás. Veszprém, 1988. 5-40.

Néphagyomány - népi mentalitás - állami igazgatás az orvhalászat tükrében. Budapest, 1989. 128 p., 10 kép (= Életmód és tradíció, 3.)

Halászó vizek - halásztársadalom - halászati technika (A tiszai halászat történeti-néprajzi elemzése). Debrecen, 1992. 248 p. (= Studia Folkloristica et Ethnographica, 29.)

Mezővárosi társadalom - paraszti műveltség (Történeti-néprajzi adatok és elemzési kísérletek) Debrecen, 1995. 437 p. (= Folklór és Etnográfia, 87.)

A tiszai halászat - Az eszközök és fogási módok történeti változásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. 291 p., 34 kép (= Néprajzi Tanulmányok)

Néprajzi forráskritika. Debreceni Egyetem - Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001. 167 lap (= Néprajz egyetemi hallgatóknak, 24.)

Halászó parasztok - halászati vállalkozók. Történeti források és elemzések. (Documentatio Ethnographica, 17.) L' Harmattan - MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2002. 230 lap

Bevezetés a néprajzi muzeológiába. (Néprajz egyetemi hallgatóknak, 30.) Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó - Debreceni Egyetem, 2003. 208 lap

Bátai halászat. (Múltunk cserepei – Bátai helytörténeti füzetek, 3.) Kiadja a Bátai Egyesület, Báta, 2007. 40 lap

Néprajzi tanulmányok Kisújszállásról. Szolnok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008. 339 pp. /Kunsági Téka, 3./

Sors és tapasztalat – Kisújszállási vallomások a paraszti életforma végső szakaszáról. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete, 2008. 239 pp. /Életmód és Tradíció, 10./

A népies halászat, vadászat és gyűjtögetés lexikona. Debrecen: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke, 2008. 230 pp. /Magyar Néprajzi Könyvtár – A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének kiadványa/

Művek és életművek múló időnkben - Mesterek, barátok, pályatársak. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete, 2009. 465 pp.
Paraszti hagyomány és kényszermodernizáció - Közelítések a néprajzi változásvizsgálathoz. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet, 2009. 199 pp.

 

 

Könyvfejezet

Történeti-etnográfiai kutatások. In: Hoppál Mihály (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémai Néprajzi Kuatóintézete (1967-2007) Budapest, 2007. 1-17. lap
Társadalomnéprajzi kutatások. In: Hoppál Mihály (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémai Néprajzi Kutatóintézete (1967-2007) Budapest, 2007. 18-29. lap
A személyes paraszti tudás érvényessége. In: Bögre Zsuzsanna (szerk.): Élettörténet a társadalomtudományokban – Szöveggyűjtemény. (Pázmány társadalomtudomány, 6.) Budapest – Piliscsaba, 2007. 107-127. lap

Előzmények a 10. századig: Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás. In Paládi-Kovács Attila (főszerk.) - Flórián Mária (szerk.): Magyar Néprajz I.2. Táj, nép, történelem. A magyar népi műveltség korszakai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2009. 49-60.
A magyar népi műveltség a középkorban (11-15. század): Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás. In Paládi-Kovács Attila (főszerk.) - Flórián Mária (szerk.): Magyar Néprajz I.2. Táj, nép, történelem. A magyar népi műveltség korszakai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2009. 150-157.
A magyar népi műveltség a kései feudalizmus korában (16-18. század): Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás. In Paládi-Kovács Attila (főszerk.) - Flórián Mária (szerk.): Magyar Néprajz I.2. Táj, nép, történelem. A magyar népi műveltség korszakai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2009. 290-297.
A magyar népi műveltség a kapitalizmus korában (1848-1945): Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás. In Paládi-Kovács Attila (főszerk.) - Flórián Mária (szerk.): Magyar Néprajz I.2. Táj, nép, történelem. A magyar népi műveltség korszakai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2009. 495-503.

 

Tanulmányok szakfolyóiratban

A magyarországi borítóhalászat fejlődésének néhány kérdése. Műveltség és Hagyomány, III. Budapest, 1961. 187-200.

Egy kezdetleges halfogási mód és európai elterjedése. Műveltség és Hagyomány, V. Budapest, 1963. 165-175.

Eine primitive Fischfangsmethode und ihre Verbreitung in Europa. Acta Ethnographica, XIV. (1965) 385-393.

A gyulai vár múzeummá alakításának terve 1919-ben. Békési Élet, 1967/3. sz. 82-85.

A Nagy-Kunság juhászata a XVIII. század végén. Ethnographia, LXXIX. (1968) 350-365.

Újabb adatok a sárréti pákászok életének megismeréséhez. Békési Élet, 1968/2. 250-255.

A visszaemlékezések gyűjtéséről. Körösmenti Honismereti Közlemények, 2. sz. Békéscsaba, 1968. 41-47.

A visszaemlékezések gyűjtésének módszerei. Körösmenti Honismereti Közlemények, 3. sz. Békéscsaba, 1969. 70-81.

A gyulai Képkeretlécgyár alapítása (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervező tevékenységéhez) Békési Élet, V. (1970) 50-60

Hagyomány és közösség - Gondolatok Gyula néprajzi vizsgálatához. Békési Élet, V. (1970) 243-255.

A kismúzeumok története és perspektívája. Studia Comitatensia - Tanulmányok Pest megye múzeumaiból, 1. kötet, Szentendre, 1972. 295-314.

Halászat a Cegléd környéki kisvizeken. Studia Comitatensia, 2. kötet, Szentendre, 1973. 173-185.

Az archivális fényképek helytörténeti és néprajzi forrásértéke. Körösmenti Helytörténeti Honismereti Közlemények, 4-5. (Szerk.: Beck Zoltán) Békéscsaba, 1973. 30-42.

Tiszaverés. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1973. Szolnok, 1973. 253-260.

In memoriam Sárkány József (1885-1972). Studia Comitatensia, 2. kötet, Szentendre, 1973. 341-344.

Kossuth a nép emlékezetében. Múzeumi Kurir, 15. sz. Debrecen, 1974. julius 3-7.

Az archivális fényképek helytörténeti és néprajzi forrásértéke. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1974/3. sz. 23-35.

Halászati üzemformák a Tisza vidékén a XVIII-XIX. században. Ethnographia, LXXXVI. (1975) 521-536.

Népi anekdoták Józsa Gyuriról és más földbirtokosokról. Folklór Archívum, 5. sz. Budapest, 1976. 115-123.

A rekesz (Az áradások jelentősége a tiszai halászatban). Népi kultúra - népi társadalom, X. Budapest, 1977. 161-188.

A szárított hal (Halkonzerválási módok a magyar halászok gyakorlatában). A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, VI-VII. (1975-1976) Szekszárd, 1977. 137-171.

A Békés megyei mezővárosok termelési szervezete a XVIII-XIX. század fordulóján. Ethnographia, LXXXVIII. (1977) 224-246.

A halászat jelentősége a paraszti önellátásban és árutermelésben. Agrártörténeti Szemle, XX. (1978) 81-100.

A magyar halászat néprajzi kutatásának elméleti és módszertani problémái. Cumania - Bács-Kiskun megyei múzeumok közleményei, V. Ethnographia. Kecskemét, 1978. 7-41.

A falu bolondja avagy Az egyén és közösség viszonya a népművészetben. Dunatáj, Szekszárd, 1978/1. sz. 40-45.

Egy öreg kovács mondja. Dunatáj, Szekszárd, 1978/3. sz. 77-86.

A XIX. század eleji paraszti vagyonleltárak forráskritikai értékelésének kérdéséhez (Gyomai és mezőberényi anyag alapján). Békési Élet, XIII. (1978) 387-390.

A paraszthalászat technikája és gazdasági jelentősége a Tiszazugban. Múzeumi Kurir, 29. szám, Debrecen, 1979. 52-58.

A Nagykunság állattartása a XVIII-XIX. században. Múzeumi Kurir, 30. szám, Debrecen, 1979. 66-73.

Múlt és jövő a szekszárdi múzeumban. Dunatáj, II. (1979) 2. sz. 5-11.

Egy tolnai halász mondja. Dunatáj, II. (1979) 3. sz. 61-70.

Egy öreg halász mondja. Jászkunság, XXV. (1979) 4. sz. 5-11.

Jegyzetek a paraszti emlékiratról. Dunatáj, III. (1980) 2. sz. 25-31.

Wosinsky Mór a Kaukázusban. Dunatáj, III. (1980) 3. sz. 13-24.

Adatok a sárközi népművészet felfedezéséhez. Dunatáj, III. (1980) 4. sz. 15-21.

Gemeinschaft der Marktflecken und Volkstradition. Acta Ethnographica, XXIX. (1980) 267-348.

A rendezésről - utólag (Az Életmódváltozások Tolnában című kiállításról). Történeti Múzeumi Közlemények, 1980. 21-25.

Egy "elemi ismeret" aktualizálásai - Halfogás kézzel. Ethnographia, XCII. (1981) 334-349.

A Balaton-mellék néprajza - 80 év múltán. Somogy, X. (Kaposvár, 1982) 3. sz. 69-72.

Folklór adalékok (Néhány gyulai adat az építőáldozathoz - Káromkodások, szitkozódások [18-19. századi adatok]). Békési Élet, XVII. (1982) 388-393.

Az "ősi ártéri gazdálkodás" elméletéhez. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, X-XI. (1979-1980) Szekszárd, 1982. 299-312.

Paraszti vadászat a Nagykunságban. Jászkunság, XXVIII. (Szolnok, 1982) 4. sz. 33-37.

Régészeti leletek és leletmentések híre a szekszárdi újságokban (1897-1910). A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, X-XI. (1979-1980) Szekszárd, 1982. 469-490.

Századeleji tudósítás a Sárközben dolgozó matyó summásokról. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 20. Miskolc, 1982. 68-73.

Mit ér az ember, ha kisvárosban él? Városépítés, 1982/4. sz. 9-10.

Adatok a gyomai és mezőberény malmokról (a XIX. század első feléből). Békési Élet, XVIII. (1983) 370-376.

Egy mindszenti halász a Tisza múlt századi halászatáról. Forrás, XV. (Kecskemét, 1983) 1. sz. 67-76.

A balatoni orvhalászok - Néprajzi jegyzetek. Somogy, XI. (1983) 3. sz. 83-87.

A mezővárosi érdekközösség széthullása. Forrás, XIV. (Kecskemét, 1984) 6. sz. 7-14.

Jankó János és Bátky Zsigmond gyűjtőútja Tolna megyében (1900, 1903). Ethnographia, XCV. (1984) 272-288.

Györffy István tevékenysége a Néprajzi Múzeumban - Györffy István: Öt kutatási terv és jelentés. Ethnographia, XCV. (1984) 577-605.

Halászbérlők, halászbokrok, orvhalászok - Váth János valóságábrázolásáról. Somogy, XII. (Kaposvár, 1984) 4. sz. 84-91.

"A bennem élő múltat írtam itt le" - A paraszti emlékiratról. Új Írás, XXIV. (1984) 9. sz. 85-90.

Új elemek a parasztság kultúrájában [A fénykép - A helyi újságok - A kerékpár]. Forrás, XVIII. (Kecskemét, 1986) 1. sz. 41-46.

Történetek az óriás harcsákról. Forrás, XVIII. (Kecskemét, 1986) 8. sz. 63-67.

A Mindszent-algyői uradalom halászati szerződései (1832-1861). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1984-85/1. Szeged, 1986. 143-166.

Ecsedi István levelei Viski Károlyhoz (1929-1930). Múzeumi Kurir, 52. sz. Debrecen, 1986. 55-62.

19. századi adatok a gyomai és mezőberényi népi építészetről. Ház és Ember - A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei, 4. Szentendre, 1987. 43-54.

A fonyódi vizek halászati bérlete az 1840-es években. Somogy, XVI. (Kaposvár, 1988) 3. sz. 89-93.

Engem szerettek az urak. Forrás, XX. (1988) 3. sz. 39-46.

A fonyódi vizek halászati bérlete az 1840-es években. Somogy, XVI. (Kaposvár, 1988) 3. sz. 89-93.

Mezőberényi és gyomai halászati szerződések a 19. század első feléből. Documentatio Ethnographica, 13. sz. (Történeti-néprajzi források a XVIII-XIX. századból - Szerk.: Égető Melinda - Filep Antal) Budapest, 1989. 207-228.

Gondolatok a kimagasló történelmi személyiségek múzeumi bemutatásának lehetőségeiről. Történeti Múzeumi Közlemények 1985-86. [Budapest, 1989] 19-27.

Tanyárúl tanyára. Tekintet, XXIX. (1989) 5. sz. 92-103.

Engem nagyon meghurcolt ez a rendszer. Új Aurora, XVII. (Békéscsaba, 1989) 3. sz. 15-22.

Olyan munkát nem szeretek, amit az ember kénytelenségből csinál. Jászkunság, XXXV. (1989) 4. sz. 35-47.

Kunsági adatok a XVIII. századi munkaerő-vándorlásról. Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv, VII. (Szolnok, 1990) 367-370.

Kovách Aladár népi építészeti kutatásai. Ház és Ember, 6. (Szentendre, 1990) 227-238.

Szándékok és eredmények a vidéki múzeumok néprajzi gyűjteményeinek megalapozásában (1920 előtt). Ethnographia, 101. (1990) 1-50.

Amikor átment rajtunk a front. Jászkunság, XXXVI. (1990) 2. sz. 50-61.

Finesszel köll élni. Tekintet, III. (1990) 4. sz. 38-51.

Nekem a Jézuska sose hozott semmit. Tekintet, III. (1990) 5. sz. 25-32.

Die freie Fischerei im 16-17. Jahrhundert. Néprajzi Értesítő, LXXI-LXXIII. (1989-1991) Budapest, 1991. 143-148.

Hiedelemelbeszélések Beregújfaluból. Szabolcs-Szatmári Szemle, XXVI. (1991) 2. sz.197-201.

Természetes volt az nekünk. Tekintet, 4. (1991) 1. sz. 97-102.

Mikor hazajöttek, volt valamijök. Tekintet, 4. (1991) 5. sz. 45-49.

Én nem panaszkodom, hogy nem vót jó. Jászkunság, XXXVII. (1991) 1. sz. 35-52.

100 év építkezési gyakorlatának változásai egy kisújszállási gazda emlékezetében. Ház és Ember, 8. (Szentendre, 1992) 237-250.

Szójárás volt, hogy kosútoznak. Tekintet, 5. (1992) 1. sz. 125-128.

'906-ba én három hétig a szűrű közepin álltam. Jászkunság, XXXVIII. (1992) 3. sz. 28-30.

Ez igaz vót! Jászkunság, XXXVIII. (1992) 6. sz. 16-17.

Találkozás Márkus Istvánnal. Néprajzi Hírek, XXI. (1992) 1-4. sz. 190-196.

Egy alföldi mezőváros külső kapcsolatai a 18. század második felében. Népi kultúra - népi társadalom, XVII. Budapest, 1993. 201-220.

A gabona nyomtatásának utóélete a kisújszállási parasztgazdaságokban. Ethnographia, 104. (1993) 415-421.

Jankó János, a múzeológus. Néprajzi Hírek, XXII. (1993) 1-2. sz. 21-25.

Akár pászolt, akár nem, azt végre kellett hajtani. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, XXVIII. (1993) 1. sz. 93-98.

Kihasadt a gyomor! Jászkunság, XXXIX. (1993) 3. sz. 8-10.

Sose felejtem el. Tekintet, 6. (1993) 3-4. sz. 3-5.

Az aratógépek az alföldi parasztgazdaságokban. In: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére, I. (= Studia Comitatensia 23.) Szentendre, 1994. 477-494.

Szokolyai emlékek Királyrét múltjáról. In: Börzsönyvidék, 2. (Szerk.: Hála József - Mándli Gyula) Szob, 1994. 231-245.

A paraszti építkezés átalakulásának társadalmi és gazdasági háttere a XIX. század utolsó harmadában. In: Folklór és Etnográfia, 85. - In memoriam Sztrinkó István. Debrecen, 1994. 103-110.

Lehetett vóna adni tíz évet is. Jászkunság, XL. (1994) 3. sz. 29-30.

Mennyien haltak itt meg! Tekintet, 7. (1994) 3-4. sz. 30-35.

A nagykun öntudat. Regio - Kisebbségi Szemle, 7. (1996) 1. sz. 44-63.

Domonkos János és a "Békésvármegyei Múzeum története". Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 16. (1996) 395-436.

Relatív túlnépesedés, továbbtelepülés - Békés megyeiek részvétele Bácska és Bánát benépesedésében. Üzenet, XXVIII. (Szabadka, 1998. január - február) 1-2. sz. 71-77.

Szövegemlékek a dunaföldvári farsangról. Új Dunatáj, III. (1998. junius) 2. sz. 58-67.

Halászati bérlet és szabad halászat a jobbágyfelszabadítás után. In: Szilágyi Miklós (szerk.): Társadalomnéprajzi tanulmányok (= Népi kultúra - népi társadalom, XIX.) Budapest, 1998. 43-67.

Szekszárd és Sárköz Jankó János naplójában. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, XX. Szekszárd, 1998. 249-265.

A Puszták népe társadalomnéprajzi nézőpontból. Új Dunatáj, III. (1998. december) 4. sz. 37-45.

Az áradások és a gazdálkodás összefüggése az ármentesítések előtt. Ethnographia, 110. (1999) 1. sz. 55-72.

Angária - dézsma - robot. Ethnographia, 110. (1999) 2. sz. 241-253.

Hagyomány és újítás a népi gazdálkodásban. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXXIX. Miskolc, 2000. 461-480.

A halászhagyomány megtartó ereje. Hitel - Irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat, XIII. (2000) 6. sz. 40-45.

Bátky Zsigmond és Györffy István közös gyűjtőútjai 1909-ben. Ethnica, II. (Debrecen, 2000) 3. sz. 74-77.

Fél-Magyarországot gyalog bejártam - Bedő Kálmán egyszeri élete. Tekintet - Kulturális Szemle, 15. (2002) 2-3. sz. 3-24.

A népi iparművészet és a néprajzi muzeológia. Ház és Ember, 15. - Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. (Szerk.: Cseri Miklós - Bereczki Ibolya) Szentendre, 2002. 291-299.

A gyomaiak regionális árucsere- és munkakapcsolatai a 18. század végén és a 19. század első felében. Néprajzi Látóhatár, XI. (2002) 1-4. sz. (= A kultúra táji, térbeli változatai - Tanulmányok a 60 éves Kósa László tiszteletére) 299 - 314.

Tiszafüred és környéke a néprajzi kutatásokban. Ethnica, IV. (2002) 4. sz. 172-175.

Haltárolás - halszállítás. Népi kultúra - népi társadalom, XXI. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 317-340.

Orosháza népélete hármas tükörben. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, 6. Orosháza, 2003. 31-39.

Kovách Aladár mint néprajzi gyűjtő. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, XXV. Szekszárd, 2003. 23-45.

Személyes vélemény a néprajztudomány helyzetéről készült előterjesztéshez - 1977. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLII. Miskolc, 2003. 659-667.

A nagykunságiak Bácskába települése és az alföldi mezővárosi lakosság XVIII-XIX. századi telepes mozgalmai. Bácsország – Vajdasági honismereti szemle, 2007/1. (40.) szám, 17-29. lap

A népviseletek a néprajztudomány látókörében. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLVII. Miskolc, 2008. 681-687.

Az egykori politikai erőszak természete – Homokmégyiek emlékeznek az 1950-es évekre. Múzeumőr – A múzeumi ismeretterjesztés lapja, VI. Kecskemét, 2008. 2. sz. 5-8.

A hagyományos kézművesség újrafelfedezése és továbbélése. Rálátás – Zsákai helytörténeti-honismereti, kulturális tájékoztató, IX. (2008) 1. sz. 24-27.

Három történeti-néprajzi kiselőadás. Rálátás – Zsákai helytörténeti-honismereti, kulturális tájékoztató, IX. 2008. 2. sz. 43-47.

Egy mezőberényi csizmadia munkabér-megállapodásai a 19. század végén. Rálátás – Zsákai helytörténeti-honismereti, kulturális tájékoztató, IX. 2008. 3. sz. 30-35.

Egy veterán-emlékezés 1978-ból, Tiszakürtről. Ethnica, X. 2008. 2. sz. 57-58.

A csapda - Az ősfoglalkozások Korompay Bertalan kutatásaiban. Néprajzi Hírek, XXXVII. (2008) 2009-ben jelent meg, 3-4. sz. 19-24.

„A magyarság néprajzá"-ról - 75 év távlatából. Néprajzi Hírek, XXXVII. (2008) 2009-ben jelent meg, 3-4. sz. 65-68.

Az Ethnica tíz évfolyama. Ethnica, XI. 2009/1. 1-3.

A magyar halászat kutatása. Ethnica, XI. 2009/1. 10-12.

Ceglédi adalékok a Kossuth-kultusz vallásfelekezeti meghatározottságáról. Ethnica, XI. 2009/2. 51-52.

Dankó Imrétől búcsúzunk (Budapest, 1922. január 22 - Debrecen, 2008. december 15.) Néprajzi Hírek, XXXVIII. 2009/1. 81-87.

A csíkkal kapcsolatos sztereotípiák - napjainkban. Ethnica, XI. 2009/3. sz. 78-79.

Bellon Tibor, a muzeológus és a népművészet kutatója. Néprajzi Hírek, XXXVIII. 2009/2. 64-68.

A hatvanéves Hála József köszöntése, Néprajzi Hírek, XXVIII. 2009/4. 70-77.

Gazdák és mezőgazdasági munkások (Szócikkek egy tervezett, de soha el nem készülő társadalomnéprajzi lexikonból). Ticicum - A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve, XVIII. Szolnok, 2009. 260-272. + Klny

Történeti emlékek Magyarkanizsáról. Bácsország - Vajdasági honismereti szemle, 50. 2009/3. 43-47.

Ács Lipót és a sárközi népművészet kutatása. Ethnographia, 120, (2009) 4, 375-386. p.

Herman Ottó tárgyszemlélete. Néprajzi Értesítő, 91 (2010), 133-146. p.

Összegzés és új kutatások kezdeményezése Györffy István zsákmányolás-vizsgálataiban. Néprajzi Hírek, 39 (2010), 1, 37-45. p.

 

 

Tanulmányok tanulmánykötetben vagy konferencia kiadványban

A kútgazdaságokról. In: Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában – Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére. (Az Arany János Múzeum Közleményei, XII.) Nagykőrös – Debrecen, 2007. 145-152.

Adalékok a háziállatok időleges hasznosításának jogszokásaihoz. Agria – Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, XLIII. Eger, 2007. 163-167.

Hernád menti folklór-adalékok (Diákkori halászati gyűjtésem melléktermékei). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLVI. (2007) Miskolc, 2007. 731-736.

Források a jobbágyaszonyok külön vagyonának mértékéről és minőségéről (Gyoma, 19. század első fele). In: Czoch Gábor – Horváth Gergely Krisztián – Pozsgai Péter (szerk.): Parasztok és polgárok – Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára. Budapest: Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 2008. 528-544.

Egy kisvárosi kovács kapcsolatrendszere (a 20. század első felében). In Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. 209-214. /Anyagi kultúra a Kárpát-medencében, 3./

A nagykunságiak Bácskába települése és az alföldi mezővárosi lakosság 18-19. századi telepes mozgalmai. In Nagy Molnár Miklós (szerk.): A nagykunságiak kitelepülése Bácskába - A 2006. évi tudományos konferencia anyaga. Karcag: Karcag Város Önkormányzata, 2009. 9-15.

Halászat és rokonság - Fishing and Kinship. In: Szarvas Zsuzsa (szerk.): (M)ilyenek a Finnek? Finnország magyar szemmel - How We See the Finns? Finnland A Hungarian Perspective. Budapest: Néprajzi Múzeum, 2009. 35-37.

1848, 1919 és 1956 a veteránok sorsában és emlékezetében. In: Bartha Elek – Keményfi Róbert – Marinka Melinda (szerk.): 1956 a néphagyományban. (Studia Folkloristica et Ethnographica, 53.) Debrecen, 2010, 160-172. p.

Társadalmi és politikai polarizálódás a kapitalizmus kori Békés megyében (Társadalomnéprajzi megközelítés). In: Bárdos Zsuzsa (szerk.): Az Alföld nehéz hűségében – Dolgozatok a 75 éves Szabó Ferenc tiszteletére. Orosháza, 2010, Szántó Kovács János Területi Múzeum, 35-38. p.

A jobbágyvilág emléke Ungtarnócon (a 20. század végén). In: Mód László – Simon András (szerk.): Olvasó – Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére (Szegedi vallási néprajzi könyvtár, 26.) Szeged, 2010, 532-539. lap

Régies tejfeldolgozási módok és a piacozás (Néprajzi forrásközlés Magyarkanizsáról). In: Dévavári Beszédes Valéria – Silling Léda (szerk.): Szenvedély és szolgálat – Tanulmányok a hatvan esztendős Silling István tiszteletére. Szabadka, 2010, Bácsország Vajdasági Honismereti Társaság, 405-412. p.

Legeltető állattartás a kárpátaljai Tégláson (Forrásközlés). In: Bali János – Báti Anikó – Kiss Réka (szerk.): Inde Aurum – Inde Vinum – Inde. Salutem Paládi-Kovács Attila 70. születésnapjára. Budapest, 2010, ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék – MTA Néprajzi Kutatóintézet, 377-385. p.

 

Rövid tanulmányok (-6250 n)

Adatok állattartásunk egy kevéssé kutatott problémájához. Ethnographia, LXXV. (1964) 279-282.

A Tisza halászatának néprajzi kutatása. Jászkunság, X. (1964) 1-2. sz. 56-61.

Eine primitive Fischfangsmethode und ihre Verbreitung in Europa. Acta Ethnographica, XIV. (1965) 385-393.

Jegyzetek egy öreg halászról (Néprajzi gyűjtés közben). Tiszatáj, XIX. (1965) 10. sz. 773-775.

Kurta kocsma - vak csapszék. Magyar Nyelvőr, 90. (1966) 426-427.

Túrkeve és Öcsöd kertes települése. Néprajzi Közlemények, XII. (1967) 1-2. sz. 3-11.

Ballada Józsa Gyuriról. Néprajzi Közlemények, XII. (1967) 1-2. sz. 230-235.

A múzeum sajátos ismeretterjesztő feladatai. Békési Élet, 1967/1. sz. 92-99.

A gyulai vár múzeummá alakításának terve 1919-ben. Békési Élet, 1967/3. sz. 82-85.

A szokásteremtő és hagyományozó paraszti közösségről (Hozzászólás Krupa András tanulmányához). Békési Élet, VIII. (1973) 3. sz. 555-557.

Halászati adalékok a debreceni cigányoktól. Múzeumi Kurir, 11. sz. Debrecen, 1973. október 39-41.

Hiedelemmonda, meseparódia Tiszafüredről. Múzeumi Kurir, 12. sz. Debrecen, 1973. november 69-71.

Újabb adatok a Hatvani-mondakörhöz. Múzeumi Kurir, 14. sz. Debrecen, 1974. április 59-62.

Néphit-adatok Tiszafüredről. Múzeumi Kurir, 17. sz. Debrecen, 1975. junius 9-13.

A kerék mint a földterület mérés eszköze. Múzeumi Kurir, 17. sz. Debrecen, 1975. junius 29-30.

Görög kereskedők Túrkevén a XVIII. században. Múzeumi Kurir, 24. sz. Debrecen, 1977. augusztus 49-52.

A lovak tulajdonjegyei Gyomán 1828-1831-ben. Ethnographia, LXXXIX. (1978) 286-290.

Néhány megjegyzés a néprajzi állandó kiállításokról. Múzeumi Kurir, 30. sz. Debrecen, 1979. augusztus, 28-30.

Száz éve született Lukács Károly. Honismeret, 1982/4. sz. 17-18.

A halkonzerválás múltja. Halászat, XXIX. (76.) évf. (1983) 5. sz. 155.

Bárdosi János (1933-1983). Honismeret, XII. (1984) 1. sz. 50-52.

Az 1888-as első halászati törvény - a viták tükrében. Halászat, XXX. (77.) évf. (1984) 4. sz. 125.

A távolsági halkereskedelem a XVIII-XIX. században. Halászat, XXXI. (78.) évf. (1985) 1. sz. 24.

Egy múlt századi halászemlékirat. História, IX (1987) 3. sz. 25-26.

A halászat jogi szabályozásának története, I-III. Halászat, XXXV. (82.) évf. (1989) 3. sz. 94-95; 4. sz. 126-127; XXXVI. (83.) évf. (1990) 1. sz. 20-21.

Régi gazdákról s régi cselédekről. Tekintet, 4. (1991) 2. sz. 75-80.

Boross Marietta 70 éves. Néprajzi Hírek, XXI. (1992) 1-4. sz. 125-127.

Köszöntjük a 60 éves Füzes Endrét. Néprajzi Hírek, XXI. (1992) 1-4. sz. 138-139.

Nagy Gyulára emlékezünk. Néprajzi Hírek, XXIII. (1994) 3-4. sz. 128-132.

Sándor István emlékezete (1907-1994). Néprajzi Hírek, XXIV. (1995) 1-4. sz. 35-37.

Búcsú Korompay Bertalantól. Ethnographia, 106. (1995) 1. sz. 293-294.

Csalog Zsolt (Szekszárd, 1935. november 30. - Budapest, 1997. július 18.). Új Dunatáj, II. (Szekszárd, 1997. szeptember) 3. sz. 69-70.

A város és múzeuma - Ifjú múzeumigazgatóként a \'60-as években Gyulán. Magyar Múzeumok, III. (1997) 4. sz. 32-35.

Könyvbemutató Átányon. Néprajzi Hírek, XXVI. (1997) 1-4. sz. 77-78.

Csalog Zsolt emlékezete (Szekszárd, 1935. november 30. - Budapest, 1997. julius 18.) Néprajzi Hírek, XXVI. (1997) 1-4. sz. 107-110.

Búcsú Márkus Istvántól (1920-1997) Néprajzi Hírek, XXVI. (1997) 1-4. sz. 123-126.

Szakály Ferenc (1942. október 28. - Budapest, 1999. július 7). Új Dunatáj, IV. (1999. szeptember) 3. sz. 74-77.

Kisújszállási gyermekjátékok. Ethnica, I. (Debrecen, 1999) 4. sz. 11-13.

Gunda prof ötletsziporkái. Ethnica, II. (Debrecen, 2000) 1. sz. 13-14.

Paládi-Kovács Attila 60. születésnapja. Ethnica, II. (Debrecen, 2000) 3. sz. 82-83.

Ikvainé Sándor Ildikó születésnapjára. Néprajzi Hírek, XXIX. (2000) 1-2. sz. 98-100.

Bellon Tibor 60 éves. In: Barna Gábor (szerk.): Társadalom - kultúra - természet - Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére (Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Közleményei, 57.) Karcag - Szeged - Szolnok, 2001. 11-14.

Az árpa vermelése - Kunszentmárton, 1788. Ethnica, III. (Debrecen, 2001) 1. sz. 13-14.

A 60 éves Bellon Tibor köszöntése. Ethnica, III. (Debrecen, 2001) 1. sz. 26-28.

Két ballada-töredék és szövegkörnyezete. Ethnica, III. (Debrecen, 2001) 2. sz. 61-63.

Flórián Mária köszöntése. Ethnica, III. (Debrecen, 2001) 3. sz. 113-115.

Égető Melinda 60 éves. Ethnica, III. (Debrecen, 2001) 4. sz. 133-135

Gyulai emlékek. Rálátás - Zsákai helytörténeti, honismereti, kulturális tájékoztató, II. (2001) 4. sz. 28-34.

Köszöntjük a hetvenöt éves Solymos Edét. Néprajzi Hírek, XXX (2001) 1-4. sz. 118-122.

A Dankó Imre-jelenség. Ethnica, IV. (2002) 2. sz. 77-78.

"Az aradi gyásznap" paraszti kézirata a XX. század elejéről. Ethnica, IV. (2002) 3. sz. 130-132.

Hoppál Mihály (is) 60 éves, köszöntsük tehát! Ethnica, IV. (2002) 3. sz. 147-148.

Az áradások és a gazdálkodás összefüggése az ármentesítések előtt. In: Kertész Róbert (szerk.): A vízért, a víz ellen - A Tisza-völgy múltja, jelene és jövője. Tudományos tanácskozás a 100 éve született Nemes Gerzson emlékére. Szolnok, 2002. 11-12.

Búcsú Bellon Tibortól. Ethnica, IV. (2002) 4. sz. 197-198.

Egy vándorlegény-dal ceglédi változata. Ethnica, V. (2003) 1. sz. 25-27.

A sajtó alá rendező utószava. In: Bellon Tibor: A Tisza néprajza - Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Budapest, Timp kiadó, 2003. 207-208.

Érdekes esetek, érdekes emberek. (Anekdotizáló élményelbeszélések Kisújszállásról). Ethnica, V. (2003) 2. sz. 61-63.

Szövegemlékek egy családi tragédiáról. Ethnica, V. (2003) 4. sz. 139-141.

A boszorkányvád: becsületsértés, rágalmazás (Túrkeve, 1798-1799). Ethnica, VI. (2004) 1. sz. 18-20.

Tiszafüredi szólások, állandósult szókapcsolatok – gyermekkori emlékeim alapján. Ethnica, IX. (2007) 2. sz. 57- 59. lap

Egy családi beszélgetés hozadéka: kisújszállási hiedelem-adatok. Ethnica, IX. (2007) 3. sz. 85-86. lap

A vidéki élet kemény valósága az ’50-es években. Rálátás – Zsákai helytörténeti-honismereti, kulturális tájékoztató. VIII. (2007) 3. sz. 1-4. lap

Egy anekdota a régi halászok madártojás-evéséről. Rálátás – Zsákai helytörténeti–honismereti, kulturális tájékoztató, VIII. (2007) 1. sz. 31-33. lap

 

Lexikoncikkek

Magyar Néprajzi Lexikon (Főszerk.: Ortutay Gyula)
ághegyháló - állítóhalászat - átkötőhorog - bokorháló - borító - bőcsőháló - csapóhorog - cserepcsík - csiklányhorog - csónak - csukahorog - dugászás - előzőre halászat - emelőhalászat - evező - fágy - fentő - fertői vejsze - flák - gereggye - gyérháló - haladó - halászati jog - halászat munkaszervezete - halászbúcsú - halászkunyhó - halételek - hal nyilazása - hálókötés - haltartósítás - jég alatti halászat - karikás dobóháló - kece - kecsegehorog - keresőhalászat - kolomposhorog - középlészás vejsze - lábóhorog - lesháló - magyar vejsze - marázsaháló - métháló - milling - nyeles tapogató - nyomóháló - palónya - pipolaháló - piszlicárháló - rác dobóháló - rácvejsze - reginás tapogató - rekesz - rekesztőhalászat - sleppzsák - spirálvejsze - szabad halászat - szák - takaróháló - tanya 2. - tanyahalászat - tapogatós halászat - tericcsfa - tiszaverés - turbukháló - ütőhalászat - vál - vetőhalászat - vezetőháló - villing - zsákos tapogató.

Révai Új Lexikona (Főszerk.: Kollega Tarsoly István)
Antropológiai műhely - aranymosás - aratás - aratómunkás - árpatermesztés - ásó - asszonyavatás - aszatolás.

Címszavak (név nélkül): balatoni halászat, banda, bárka, béres, bérlőhalászat, bilyog, bíró, 2., bivalytenyésztés, bojtár, bolgárkertészet, borona, bugaci pásztorkodás, csapda, cséplés, cséplőmunkás, cseregyermek, cserény, cserkésző vadászat, csíkászat, csoportos udvar, csorda, csősz, dinnyés, disznóölés, dohánykertész, dunai halászat, egyke, eke, EKE Erdélyi Néprajzi Múzeum, ekekapa, embervásár, emelőháló, Erdélyi Tudományos Intézet, erdőbirtokosság, erdőmunkás, Erkel Ferenc Múzeum, Ethnographia, Ethnographia Pannonica, Ethnologiai Adattár, Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, etnográfia, etnológia, fakitermelés, falumúzeum, faszénégetés

Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bodó Sándor - Viga Gyula (főszerk.): (Budapest Pulszky Társaság - Tarsoly Kiadó, 2002.)
Bellon Tibor.

 

Szerkesztői tevékenység

Tanulmánykötet

Tiszafüredi tanulmányok (Kiad.: Tiszafüred Város Tanácsa és a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága)
1. sz. Tiszafüred, 1985.; 2. sz. Szolnok, 1986.; 3. sz. Szolnok, 1988.

200 éves a Simontornyai Bőrgyár. Simontornya, 1980. 56 p. (Kiad.: Simontornyai Bőrgyár)

Hála József: Ásványok, kőzetek, hagyományok - Történeti és néprajzi dolgozatok. Budapest, 1995. (= Életmód és Tradíció, 7.)

A társadalom néprajzi vizsgálatának eredményei és lehetőségei az Alföldön. Tanácskozások Csongrádon, I. 1993. július 3-4. Csongrád, 1996. [Szűcs Judittal]

Tárgyalkotó népművészet. Szerkesztette Bellon Tibor - Fügedi Márta - Szilágyi Miklós. Planétás Kiadó, Budapest, 1998. 431 lap (= Jelenlévő múlt)

Kemecsi Lajos: Szekerek, kocsik, szánok - Paraszti járműkultúra Észak-Dunántúlon. Budapest, 1998. 247 p. [= Életmód és Tradíció, 8.]

Magyar Néprajz, VIII. Társadalom. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila; szerk.: Sárkány Mihály, Szilágyi Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 1152 lap

Magyar Néprajz, II. Gazdálkodás. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila; szerk.: Szilágyi Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. 1171 lap

Hála József - Szarvas Zsuzsa - Szilágyi Miklós (szerk.): Számadó - Tanulmányok Paládi Kovács Attila tiszteletére. Budapest, 2001. 653 lap

Utak és útvesztők a kisüzemi agrárgazdaságban 1990-1999. Szerkesztette: Szilágyi Miklós (Rendszerváltás Magyarországon - Műhelytanulmányok - Sorozatszerkesztő Glatz Ferenc) MTA Néprajzi Kutatóintézet - MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2002. 271 lap

Bellon Tibor: A Tisza néprajza - Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Sajtó alá rendezte: ifj. Bellon Tibor és Szilágyi Miklós. Budapest, Timp kiadó, 2003. 231 lap

Mezővárosi közösség és néphagyomány. In: Mezőberény története, II. (Szerk.: Szabó Ferenc) Mezőberény, 1973. 179-225.

Adalékok Mezőberény néphitéhez. In: Mezőberény története, II. (Szerk.: Szabó Ferenc) Mezőberény, 1973. 425-432.

Jég alatti halászat a Sárréten 1811-ben. In: Bajomi krónika - Néprajzi és helytörténeti antológia Szűcs Sándor 70. születésnapjára (Szerk.: Dankó Imre) Biharnagybajom, 1973. 123-131.

A Békés megyei mezővárosok belső és külső kapcsolatrendszerei. In: Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században, II. Mezővárosok. Szolnok - Budapest, 1974. 45-58.

A halászat szerepe Kunszentmárton XVIII. századi gazdálkodásában. In: Jubileumi Évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. Jászberény, 1974. 145-152.

Halászat Békésen. In: Békés város néprajza (Szerk.: Dankó Imre) Békés, 1983. 293-311.

Vízi élet, halászat. In: Algyő és népe (Szerk.: Hegyi András) Szeged, 1987. 345-375.

 

Szövegkiadás, forráskiadás

[Jegyzetek a Halászat fejezethez.] In: Jankó János: Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának kiállításához 1898 (= A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti kiadványsorozata, 12.) Budapest, Néprajzi Múzeum, 2002. 83-102. lap (126-202. jegyzet)

 

Folyóirat-szerkesztés

A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve
IV-V. (1973-1974) Szekszárd, 1975.
VI-VII. (1975-1976) Szekszárd, 1977.
VIII-IX. (1977-1978) Szekszárd, 1979.
X-XI. (1979-1980) Szekszárd, 1982.

Dunatáj - Tudományos és művészeti antológia (1979-től: Tudományos és művészeti szemle)
I. (Szekszárd, 1978) 1-3. sz.
II. (Szekszárd, 1979) 1-3. sz.
III. (Szekszárd, 1980) 1-4. sz.
IV. (Szekszárd, 1981) 1-3. sz.

Ethnographia [szerkesztőbizottsági tagság]
XCVII. (1986) 1-4. sz.
XCVIII. (1987) 1-4. sz.
XCIX. (1988) 1-4. sz.
100. (1989) 1-4. sz.
101. (1990) 1-4. sz.
102. (1991) 1-4. sz.
103. (1992) 1-4. sz.
104. (1993) 1-2. sz.
105. (1994) 1-2. sz.
106. (1995) 1-2. sz.
107. (1996) 1-2. sz.
108. (1997) 1-2. sz.
109. (1998) 1-2. sz.
110. (1999) 1-2. sz. [szerkesztés]
111. (2000) 1-2. sz. [szerkesztés]

 

Egyéb tudományos értékű közlemények

Kritika, recenzió

Kádár Lajos: Kolomp szól a ködből. Budapest, 1959. - Alföld, X. (1959) 5-6. sz. 151-152.

Betyárok tüzénél - Kelet-európai népek betyárballadái. Budapest, 1959. - Alföld, XI. (1960) 3. sz. 163-165.

Solymos Ede: Rekesztő halászat a Velencei-tavon. Székesfehérvár, 1958. - Ethnographia, LXXII. (1961) 170-171.

Solymos Ede: Adatok a Fehér-Körös halászatához. Gyula, 1960. - Ethnographia, LXXII. (1961) 483.

Szűcs Sándor: Szól a duda, verbuválnak. Budapest, 1962. - Alföld, XIII. (1962) 3. sz. 136-137.

Znamierowska-Prüfferowa, Maria: Rybackie narzedzia kolne w Polsce i w krajach sasiednich. Torun, 1957. - Ethnographia, LXXIII. (1962) 479-481.

Nagy Dezső: A munkásdal és munkásfolklór magyar szakirodalma; Nemcsik Pál: Bányászélet Borsodnádasdon; Vargha Károly - Rónai Béla: A furfangos bányászlegény. - Műveltség és Hagyomány, V. Budapest, 1963. 216-218.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962. - Műveltség és Hagyomány, V. Budapest, 1963. 218-219.

Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula, 1964. - Ethnographia, LXXVI. (1965) 616-618.

Solymos Ede: Dunai halászat - Népi halászat a magyar Dunán. Budapest, 1965. - Ethnographia, LXXVI. (1965) 618-620.

Kiskunhalas - Helytörténeti monográfia, I. kötet. Szerk.: Janó Ákos. Kiskunhalas, 1965. - Ethnographia, LXXVII. (1966) 308-310.

Földreform 1945. (Tanulmány és dokumentumgyűjtemény) Budapest, 1965. - Békési Élet, 1966/1. sz. 52-53.

E. Solymos: Dunai halászat - Népi halászat a magyar Dunán. Budapest, 1965. - Acta Ethnographica, XVI. (1967) 426-429.

Sárréti írások - Néprajzi és helytörténeti antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom, 1965. - Ethnographia, LXXIX (1968) 136-138.

Hoss József: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben (Somogyszentpál). Kaposvár, 1966. - Ethnographia, LXXIX. (1968) 289-290.

Két gazdaságtörténeti tanulmány Gyuláról (Agrártörténeti Szemle, IX. 1967. 3-4. sz.) - Békési Élet, 1968/3. sz. 448-449.

A parasztdaltól a munkásdalig. Budapest, 1968. - Békési Élet, IV. (1969) 1. sz. 167-168.

Székely Aladár munkássága. Budapest, 1968. - Békési Élet, IV. (1969) 2. sz. 374-375.

Schram Ferenc: Kis-Nógrád megye történeti néprajza (1686-1848) - Ethnographia, LXXX. (1969) 474-476.

Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Debrecen, 1970. - Békési Élet, VI. (1971) 383-384.

Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről. Szolnok, 1970. - Békési Élet, VII. (1972) 179-180.

Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerk.: Komoróczy György. Sarkad, 1972. - Békési Élet, VIII. (1973) 383-385.

Néprajzi tanulmányok a nemzetiségekről (A Népi Kultúra - Népi Társadalom VII. kötete) - Békési Élet, IX. (1974) 331-333.

Három szabad évtized Gyulán. Szerk.: Marsi Gyula - Szabó Ferenc. Gyula, 1975. - Békési Élet, XI. (1976) 144-147.

Elek története. Szerk.: Csipes Antal. Elek, 1974. - Békési Élet, XI. (1976) 164-165.

Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármetesítés befejezéséig. Szekszárd, 1975. - Tolnai Könyvtáros, 1976/1. sz. 68-70.

Ujváry Zoltán: Varia folkloristica - Irások a néphagyomány köréből. Debrecen, 1975. - Ethnographia, LXXXVII. (1976) 286-287.

Kósa László: Néphagyományunk évszázadai. Békési Élet, XII. (1977) 513-514.

Írások Szeghalom múltjából (Bibliotheca Bekesiensis 13.) - Békési Élet, XII. (1977) 514-515.

Békés megye gazdasági földrajza. Békéscsaba, 1974. - Ethnographia, LXXXVIII. (1977) 496-497.

Múzeumaink tárgyi néprajzi publikációi 1974-1976-ban. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, VIII-IX. (1977-1978) Szekszárd, 1979. 271-279.

Csányi László: Szekszárdi napló. Budapest, 1979. - Tolnai Könyvtáros, 1979/2. sz. 54-57.

Bartócz József: Mezei grófok és más mesterségek. Budapest, 1979. - Ethnographia, XCI. (1980) 321-323.

Piller Dezső: Szántódpuszta. Kaposvár, 1978. - Dunatáj, III. (1980) 1. sz. 74-75.

Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke. Kaposvár, 1979. - Dunatáj, III. (1980) 4. sz. 75-77.

Kósa László - Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra. - Somogy, VIII. (1980) 5. sz. 76-78.

Dévaványa nagyközség története. Szerk.: Gaál József. Dévaványa, 1978. - Békési Élet, XV. (1980) 128-130.

G. Vass István: A békéscsabai múzeum története 1899-1979. Békéscsaba, 1979. - Békési Élet, XV. (1980) 398-399.

Varga Gyula: Egy falu az országban (Kismarja életrajza a felszabadulásig) Debrecen, 1978. - Ethnographia, XCI. (1980) 589-591.

Herman Ottó: Halászélet, pásztorkodás. - Somogy, IX. (1981) 2. sz. 107-109.

Békés megye helyismereti irodalma 1945-1978. Békéscsaba, 1978. - Honismeret, IX. (1981) 1. sz. 55-57.

Somogy néprajza II. Anyagi kultúra. Kaposvár, 1980. - Somogy, IX. (1981) 4. sz. 104-106.

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest, 1979. - Békési Élet, XVI. (1981) 513-514.

Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet. - Alföld, XXXII. (1981) 11. sz. 102.

Kósa László: A burgonya Magyarországon. Budapest, 1980. - Somogy, IX. (1981) 6. sz. 111-112.

Bellon Tibor: Nagykunság. Budapest, 1979. - Békési Élet, XVII. (1982) 121-123.

Szabó László: Jászság. Budapest, 1979. - Jászkunság, XXVIII. (1982) 3. sz. 44-46.

Bálint Sándor: A hagyomány szolgálatában. Budapest, 1981. - Somogy, X. (1982) 6. sz. 102-104.

Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981. - Ethnographia, XCIII. (1982) 511-512.

G. Vass István: A békéscsabai múzeum története 1899-1979. Békéscsaba, 1979. - Ethnographia, XCIII. (1982) 629-630.

A néprajz a vidéki múzeumi évkönyvekben (1977-1980) - Hungarológiai Értesítő, IV. (1982) 1-4. sz. 623-633.

Néprajzi tanulmányok a Zempléni hegyvidékről. Red.: József Szabadfalvi und Gyula Viga. Miskolc, 1981. - Demos, 22. (1982) H. 4. S. 258-259.

Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában. Miskolc, 1982. - Ethnographia, XCIV. (1983) 643-644.

Jegyzetek a népi jogszokásokról [Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. c. könyvéről] - Múzeumi Kurir, 42. sz. Debrecen, 1983. 61-64.

Van népi dráma-hagyományunk. Ujváry Zoltán: Játék és maszk, I-III. - Napjaink, XXIII. (Miskolc, 1984) 3. sz. 34-35.

Gráfik Imre: A magyarországi fahajózás - A hajóvontatás néprajza. Budapest, 1983. - Békési Élet, XIX. (1984) 404-405.

Az agrártörténet, a társadalomtörténet és a néprajz összefüggései a helyi kiadványokban - Helyi kiadású helytörténeti monográfiák 1970-1981. (annotált bibliográfia) - Ethnographia, XCV. (1984) 114-117, 118-133.

Csizmadia Imre: Pirkadattól delelőig. Budapest, 1982. - Ethnographia, XCV. (1984) 165-166.

Idős Váci Mihályné: Legyen munkátokon áldás. Budapest, 1981. - Ethnographia, XCV. (1984) 167-168.

Pákolitz István: Bögrésdiákok. Budapest, 1980. - Ethnographia, XCV. (1984) 168-169.

Pák Dienes "Vadászattudományá"-ról. Nimród, 104. (1984) 9. sz. 427.

Katona Lajos: Folklór-kalendárium. Budapest, 1982. - Somogy, XIII. (1985) 1. sz. 109-110.

Nagy Olga: Újabb paraszt dekameron. Budapest, 1983. - Somogy, XIII. (1985) 5. sz. 108-109.

Fonyód története. Szerk.: Kanyar József. - Somogy, XIII. (1985) 107-110.

Néprajzi jegyzetek egy horgász-könyvről. - Múzeumi Kurir, 48. sz. Debrecen, 1985. junius 101-103.

Die Getreidelagerung in Ungarn aus der Sicht der Ethnologie und der Agrargeschichte (Endre Füzes: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban) - Finnisch-Ugrischen Forschungen, XLVII. (Helsinki, 1986) 291-293.

Tanulmányok Orosházáról és környékéről. Szerk.: Nagy Gyula. Békéscsaba, 1983. - Békési Élet, XXI. (1986) 136-137.

Új néprajzi könyvekről: Képes magyar néprajz (Corvina) - Parasztbiblia (Gondolat) - Magyar Tájak néprajzi felfedezői (Gondolat) - Somogy, XIV. (1986) 1. sz. 106-110.

Két tiszántúli etnográfus életműmonográfiája: Dankó Éva: Szűcs Sándor élete és munkássága. Debrecen, 1984; Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága. Debrecen, 1985. - Békési Élet, XXI. (1986) 390-392.

A Báránd-kötet néprajzi tanulságai. - Múzeumi Kurir, 50. sz. Debrecen, 1986. 79-83.

Cegléd története. Hg. von Nándor Ikvai. Szentendre, 1982. - Demos, 26. (1986) H. 1. S. 35.

Kecel története és néprajza. Szerk.: Bárth János. Kecel, 1984.. - Ethnographia, XCVII. (1986) 168-170.

Cegléd története. Szerk.: Ikvai Nándor, Szentendre, 1982. - Ethnographia, XCVII. (1986) 172-174.

Füzes Endre: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest, 1984. - Századok, 120. (1986) 1163-1164.

Janó Ákos: Fejezetek a szanki és móricgáti tanyásgazdálkodás múltjából. Kecskemét, 1982. - Századok, 121. (1987) 748-749.

Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest, 1987. - Békési Élet, XXIII. (1988) 262-263.

Két debreceni mesterség kismonográfiája: Varga Gyula: Debreceni szíjgyártók. Debrecen, 1986; Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben. Debrecen, 1986. - Békési Élet, XXIII. (1988) 264-265.

Népművészeti örökségünk - A tárgyi néprajz Békés megyei emlékeiből. Békéscsaba, 1987. - Békési Élet, XXIII. (1988) 546-547.

László Novák: A három város. Budapest, 1986. - Demos, 28. (1988) H. 3. S. 199-200.

Deszk története és néprajza. Red.: András Hegyi. Deszk, 1984. - Demos, 28. (1988) H. 3. S. 208-209.

The Fishing Culture of the World - Studies in Ethnology, Cultural Ecology and Folklore, I-II. Ed.: Béla Guna. Budapest, 1984. - Ethnographia, XCIX. (1988) 267-268.

Novák László könyvéről. - Ethnographia, XCIX. (1988) 390-395.

Az agrárszocializmus Magyarországon. (Szerk.: Szabó Ferenc) Békéscsaba-Orosháza, 1986. - Ethnographia, XCIX. (1988) 471-472.

Nagy Gyula: Életem első fele: eszmélés, erőgyűjtés, indulás. Orosháza, 1987. - Békési Élet, XXIV. (1989) 555-556.

Kocsis Gyula: Hagyatéki leltárak - Cegléd 1850-1900. Cegléd, 1988. - Békési Élet, XXIV. (1989) 555-556.

Paládi-Kovács Attila: Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Bányászat és erdei iparűzés a régi Gömörben. Debrecen, 1988. - Demos, 29. (1989) H. 3. S. 173-175.

Hála József : A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX-XX. században. Budapest, 1987. - Demos, 29. (1989) H. 3. S. 186-187.

Helyi identitás, helyi monográfiák, lokális néprajz. Békési Élet, XXV. (1990) 49-53.

Kisbán Eszter: Népi kultúra, közkultúra, jelkép: a gulyás, pörkölt, paprikás. Budapest, 1989. - Békési Élet, XXV. (1990) 399-400.

Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest, 1989. - Demos, 30. (1990) H. 1. S. 3-4.

Skolka András : A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása. Békéscsaba, 1988. - Demos, 30. (1990) H. 1. S. 7-8.

Kotics József : Népi méhészkedés Gömörben. Debrecen, 1988. - Demos, 30. (1990) H. 1. S. 27-28.

Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén. Szentendre, 1987. - Demos, 30. (1990) H. 1. S. 32-33.

Bakó Ferenc: Palócföldi lakodalom. - Somogy, XVIII. (1990) 6. sz. 102-103.

Néprajzi Értesítő. A Néprajzi Múzeum Évkönyve LXIII-LXXIV. (1981-1984) - Demos, 30. (1990) H. 2. 80-81.

Jankó János: A milleniumi falu. Budapest, 1989. - Demos, 30. (1990) H. 2. S. 106.

Zoltán Tóth: Szekszárd társadalma a századfordulón. Budapest, 1989. - Demos, 30. (1990) H. 2. S. 113-114.

Két bihari falu néprajzi vázlata: Zsupos Zoltán: Esztár néprajza. Debrecen, 1987; Kovács Lajos: Fejezetek Hencida népéletéből. Debrecen, 1987. - Ethnographia, 101. (1990) 334-335.

Skolka András: A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása. Békéscsaba, 1988. - Ethnographia, 101. (1990) 335-336.

H. Bathó Edit: Népi méhészkedés a Jászságban. Debrecen, 1988. - Ethnographia, 101. (1990) 340-341.

Két füzet a halászati szókincsről: Kovács Antal: A halászat szókincse a Felső-Szigetközben. Budapest, 1987; Szlavkovszky László Imréné: A Szeged melletti Fehér-tó halászati szakszókincse. Budapest, 1987. - Ethnographia, 101. (1990) 342-343.

Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl (Szerk.: Fejős Zoltán - Küllős Imola) Budapest, 1990) - Regio - Kisebbségtudományi Szemle, 2. (1991) 3. sz. 217-220.

Örsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18-20. században. - Jászkunság, XXXVII. (1991) 6. sz. 32-34.

Janó Ákos: Kendermunkák és társasélet Szatmárban - Kalákák. Debrecen, 1987. - Ethnographia, 102. (1991) 185-186.

Kósa László: A Magyar Néprajzi Társaság százéves története (1889-1989). Budapest, 1989. - Ethnographia, 103. (1992) 312-313.

Néprajz a magyar múzeumokban. Szerk.: Selmeczi Kovács Attila - Szabó László. Budapest - Szolnok, 1989. - Ethnographia, 103. (1992) 313-314.

Biharnagybajom története és néprajza. Szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen, 1992. - Ethnographia, 103. (1992) 331-333.

Paládi-Kovács Attila: Néprajzi kutatások Magyarországon az 1970-1980-as években. Budapest, 1990. - Demos, 31. (1993) H. 1. S. 3.

Studia Folkloristica et Ethnographica - A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kiadványsorozata, 1-28. sz. - Ethnographia, 104. (1993) 244-252.

Örsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18-20. században. Budapest, 1990. - Ethnographia, 104. (1993) 262-264.

Selmeczi Kovács Attila: A magyarországi olajnövény-kultúra (Történeti-néprajzi monográfia). - Dimenziók, II. (1994) 4. sz. 134-136.

A palóc társadalomról. - Agria - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, XXIX-XXX. (1993-1994) Eger, 1994. 29-31.

A társadalom és az életmód (néhány Hajdú-Bihar megyei honismereti kiadványban) - In: Hajdú-bihari településmonográfiák kritikai elemzése (Szerk.: Bényei Miklós - Papp Klára) Debrecen, 1994. 55-67.

Jankó János: Kalotaszeg magyar népe. Reprint. Budapest, 1993. - Ethnographia, 105. (1994) 678-679.

Mórahalom. A település földje és népe. Szerk.: Juhász Antal. Mórahalom, 1992. - Ethnographia, 105. (1994) 706-708.

Attila Selmeczi Kovács: A magyarországi olajnövény-kultúra. Történeti-néprajzi monográfia. Budapest, 1993. - Demos, Bd. 32. (1995) H. 1. S. 36-37.

Békéscsaba néprajza. Szerk.: Grin Igor, Krupa András. Békéscsaba, 1993. - Ethnographia, 106. (1995) 346-350.

Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. Sopron, 1994. - Ethnographia, 106. (1995) 373-374.

Vargyas Lajos: Kerítésen kívül - Emlékek életemből. Budapest, 1993. - Ethnographia, 106. (1995) 386-388.

Csőre Pál: A magyar vadászat története. Budapest, 1995. 310 p. - Ethnographia, 106. (1995) 1059-1062.

Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. Sajtó alá rendezte Molnár András. Zalaegerszeg, 1995. 210 p. - Ethnographia, 106. (1995) 1066-1067.

Kiskundorozsma. Tanulmányok. Szerk.: Kövér Lajos, Tóth Sándor László. Szeged, 1995. 750 p. - Ethnographia, 106. (1995) 1131-1135.

Viga Gyula: Hármas határon - Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájából. Miskolc, 1996. - Demos, Bd. 33. (1997) H. 2. 126-127.
Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok. Kiadja a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága (Fontes Castriferriensis Nº 3) Szombathely, 2006. – Ethnographia, 117. (2006) 3. sz. 303-306.
Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre. Szeged, 2005. – Ethnographia, 117. (2006) 4. sz.

Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok. Kiadja a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága (Fontes Castriferriensis Nº 3) Vasi Szemle, LXI. (2007) 1. sz. 102-104.

Bárth János: A korondi közbirtokosság három évtizede (1904-1933) (Libelli Transsilvanici, 1.) Kecskemét, 2006. Ethnica, IX. (2007) 4. sz.

Dél-alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945. Közreadja, a bevezető tanulmányt írta, jegyzetekkel és mutatókkal látta el Tolnay Gábor. (Documentatio Historica, XII.) Szolnok, 2007. Ethnica, IX. (2007) 4. sz.

Tisztelgés Szűcs Judit 60. születésnapján. Néprajzi Hírek, XXXVI. (2007) 1-2. sz. 84-87.

125 éve született Lukács Károly. Néprajzi Hírek, XXXVI. (2007) 3-4. sz.

Balogh Istvántól búcsúzunk. Néprajzi Hírek, XXXVI. (2007) 3-4. sz.

A 80 éves Janó Ákos köszöntése. Néprajzi Hírek, XXXVI. (2007) 3-4. sz.

Égető Melinda: Vagyon szép szőlőhegyünk… Történeti-néprajzi elemzések közép- és nyugat-dunántúli magyar nyelvű hegytörvények tükrében, 1629-1846. (Documentatio Ethnographica, 21. – Sorozatszerkesztő: Szarvas Zsuzsa) L’Harmattan – MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2004. 139. lap. Ethnographia, 118. 2007. [2008] 2-3. sz. 336-339.

A gömöri magyarság néprajza, II. Debrecen, 2006. 464. lap. Ethnica, X. (2008) 2. sz. 65-66.

Dél-alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945. Közreadja, a bevezető tanulmányt írta, jegyzetekkel és mutatókkal látta el Tolnay Gábor. (Documemtatio Historica, XII.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2007. 304 lap. Ethnica, X. 2008. 2. sz. 72-73.

Solymos Ede: Sugovicán innen – Dunán túl. Bajai Honpolgár Könyvek, 4. Baja, 2007. 473 lap. Ethnica, X. (2008) 2. sz. 74. lap [Téves újraközlés: Ethnica, X. 2008. 3. sz. 108.

Makó néprajza. (Makói monográfia, 3. Szerkesztette: Tóth Ferenc. Makó, 2008. 1220 lap) Marosvidék – Kulturális folyóirat, IX. 2008. 3. sz. 33-36.

Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Válogatott tanulmányok. (Dél-Alföldi Évszázadok, 25.) Szeged, 2008. Ethnica, XI. 2009/3. 94.

 

 

 

Tudományos ismeretterjesztés

Aki csónakban látta meg a napvilágot - Egy tiszai halászdinasztia utolsó sarja. Szolnok megyei Néplap, XIV. (1963. okt. 18.) 244. sz. 3.

A kunsági disznók vándorútja. Szolnok megyei Néplap, XIV. (1963. nov. 13.) 265. sz. 3.

Az első túrkevei tornászok. Szolnok megyei Néplap, XIV. (1963. dec. 4.) 283. sz. 5.

Száz éve a falvak apraja-nagyja a halak tudósa volt - Érdekes kiállítás a gyulai múzeumban. Békés megyei Népújság, XIX. (1964. október 18.) 245. sz. 8.

Az elátkozott sír. Múzeumi Levelek, 7-8. sz. Szolnok, 1965. 39-40.

Nyújtó-gyakorlatért - pálcabüntetés. Múzeumi Levelek, 7-8. sz. Szolnok, 1965. 47-48.

La deveno de la hungararo. Hungara Vivo, VIII. (1968) 1. sz. 6-8.

Ceglédberceli hagyományok - Népművészeti kiállítás a Kossuth Múzeumban. Ceglédi Hírlap, XV. (1971. jun. 16.) 140. sz.

Milyen a múzeum, s milyen legyen? Tolna megyei Népújság, XXVII. (1977. jul. 3.) 155. sz. 5.

Egy paraszti kézirat a század elejéről. Tolna megyei Népújság, XXVIII. (1978. jul. 16.) 166. sz. 11.

Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben - A Viski Károly Múzeum új állandó kiállítása. Néprajzi Hírek, XI. (1982) 1-2. sz. 27.

Élet a Dunán - A bajai Türr István Múzeum új állandó kiállítása. Néprajzi Hírek, XIII. (1984) 3-4. sz. 64-65.

Van, aki kiváltsággal, van, aki rekesztékkel - Halászok, pákászok az egykori Tiszán. Háttér 14. [Budapest], 1986/1987. 1. sz. 40-41.

Szabó Lukács 100 esztendeje - "...Akkor vígkedvűbb vót az ember". In: Kisújszállás és Vidéke Nagykun Kalendárium az 1994. közönséges évre. Kisújszállás, 1994. 172-178.

Békés megyei Őszi tárlat Gyulán. Művészet, VI. (1965) 2. sz. 45-46.

Előzetes jegyzetek egy kiállításhoz - Gross Arnold grafikái. Békés megyei Népújság, XX. (1965. február 28.) 50. sz. 9.

VIII. Alföldi Tárlat Gyulán. Békés megyei Népújság, XX. (1965. május 9.) 108. sz. 9.

Jegyzetek egy kiállításról - Ezüst György, Hajdik Antal, Koszta Rozália, Lipták Pál kiállítása Békéscsabán. Békés megyei Népújság, XX. (1965. jun. 29.) 151. sz. 4.

VIII. Alföldi tárlat Gyulán. Művészet, VI. (1965) 8. sz. 44-45.

A IX. Alföldi Tárlat Gyulán. Békés megyei Népújság, XXI. (1966. máj. 22.) 120. sz. 8.

A IX. Alföldi Tárlatról. Békési Élet, 1966/2. sz. 79-84.

Zilahy György (1929-1966) kiállítása Budapesten és Békéscsabán. Tiszatáj, XX. (1966) 12. sz. 1021-1022.

Békés megyei grafikai kiállítás. Tiszatáj, XXI. (1967) 1. sz. 61-62.

Országos szőnyegkiállítás Gyulán. Tiszatáj, XXI. (1967) 12. sz. 1212-1213.

Titok-keresőben Lipták Pálnál. Békési Élet, 1968/1. sz. 90-95.

Kohán György. Művészet, IX. (1968) 5. sz. 46-47.

Czinke Ferenc grafikái. Művészet, XI. (1970) 3. sz. 21-22.

Benedek Péter fiatalkori képei. Ceglédi Hírlap, XIV. (1970. okt. 22.) 248. sz.

Gammel József kiállítása. Művészet, XII. (1971) 1. sz. 47-48.

A szabadságharc képekben. Ceglédi Hírlap, XV. (1971. márc. 5.) 54. sz.

Kohán György képei. Ceglédi Hírlap, XV. (1971. okt. 3.) 233. sz.

Beszélgetés Somogyi József szobrászművésszel. Forrás, 1972/5. sz. 72-73.

Tolna megyei művészek Tambovban. Tolna megyei Népújság, XXVII. (1977. ápr. 17.) 89. sz. 5.

Vecsési Sándor Kölesden. Tolna megyei Népújság, XXVIII. (1978. márc. 26.) 73. sz. 11.

Mözsi Szabó István simontornyai kiállítása. Tolna megyei Népújság, XXVIII. (1978. máj. 7.) 106. sz. 11.

Töprengések a szocialista realista festészetről - Tambovi tapasztalatok. Dunatáj, 1978/2. sz. 13-18.

Lipták Pál szekszárdi kiállíttása. Új Aurora, Békéscsaba, 1979/1. sz. 148-149.

Orosz János kiállítása. Tolna megyei Népújság, XXIX. (1979. ápr. 1.) 77. sz. 11.

Végh András kiállítása Simontornyán. Tolna megyei Népújság, XXX. (1980. márc. 9.) 58. sz. 11.

Tornyai János emlékkiállítása Szekszárdon. Tolna megyei Népújság, XXX. (1980. jul. 6.) 157. sz. 11.

Kartonok és vázlatok Ferenczy Noémi hagyatékából. Művészet, XXI. (1980) 8. sz. 46.

Kordováner János szőnyegei és F. Szabó Mihály kerámiái. Tolna megyei Népújság, XXX. (1980. szept. 28.) 228. sz. 11.

Tornyai János képei a szekszárdi múzeumban. Művészet, XXI. (1980) 11. sz. 46.

Fotografické vypovedi. Revue Fotografie, XXXI. (Praha, 1987) c. 2. 14.

Különös emberek, érdekes esetek Kisújszálláson. Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2008-as szökőévre. Kisújszállás, 2008. 209-214.

Szilágyi Miklós néprajzkutató (Tiszafüred, 1939. február 4.) [Önvallomás] Napút – Irodalom, művészet, környezet, X. (2008) 10. sz. „Nyolcvanegy jeles hetvenes” 27-28. lap

 

 
 

Társadalmi tevékenység

Szervezeti tagságok, tisztségek

 

A néprajzi közéletben évtizedek óta tevékenyen részt veszek: különböző szinteken irányító-szervező szerepet tölthettem/tölthetek be. Több cikluson át titkára, majd elnöke voltam a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi szakosztályának, az 1990-es évek elején pedig főtitkára a Társaságnak. 1986-2002 között az Ethnographia szerkesztőbizottsági tagja lehettem, s ez alatt - néhány évig - felelősszerkesztőként is jegyeztem a magyar néprajz központi folyóiratát. Amíg létezett, tagja voltam a Tudományos Minősítő Bizottság néprajzi szakbizottságának; negyedik ciklusban vagyok tagja a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Bizottságának; s a "szakma" bizalmából választott közgyűlési doktor képviselője lehetek a Magyar Tudományos Akadémiának.