Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet középtávú stratégiai terve (2016-2019)

 

A rendszerváltozást követően Magyarország kilépett a nemzetközi elszigeteltségből, ezáltal a társadalmi problémák új kontextusba kerültek. A globalizáció üteme felgyorsult, a technológiai változások alapvetően átrajzolták a korábbi társadalomszerveződési mintákat. Nyilvánvalóvá vált, hogy hiába tartozik Magyarország az Európai Unióhoz, a kultúra ápolása továbbra is nemzeti feladat marad. A közösségek kohéziójának hiánya miatt a nemzeti kultúra örökítésének szervezett formái kulcsfontosságú jelentőségűvé váltak. A néprajztudomány vezető szerepet játszik a nemzeti kulturális örökség meghatározásában, a nemzeti identitás kialakításában, abban, hogy a népi kultúra a modern nemzeti kultúra egyik talpköve legyen. Az MTA BTK NTI a magyar néprajztudomány központi intézménye, itt dolgoznak ugyanis a legnagyobb számban minősített néprajzkutatók, akik együttműködnek a hazai és külföldi kutatóhelyekkel, közös projektek kezdeményezői, részt vállalnak a hazai néprajztudományi intézményrendszer működtetésében, a szakmai testületek irányításában, a tudományos minősítésben, valamint a tudományszak graduális és posztgraduális képzésében. Kézikönyvei, könyvsorozatai, rendszeresen megjelenő évkönyve, az Ethnolore, valamint az Etnológiai Műhely előadássorozata és további rendezvényei által az intézet teret ad az új kutatási eredmények közreadásának és megvitatásának. Mindezek teszik alkalmassá a kutatóhelyet, hogy alapítása óta égisze alatt szülessenek meg a tudományszak összefoglaló munkái. E számottevő tudományos potenciál – amely a nagy szakmai vállalkozásokhoz elengedhetetlen – egyben nemzetközi szinten versenyképes kutatási kapacitást jelent a tudományszak külföldi vezető intézményeinek mezőnyében is.

 

A középtávú stratégiai terv teljes szövege olvasható a csatolt dokumentumban.